Seite 96 [96]
5. A város és vidéke változó kapcsolatai e 95
küllő vármegyének is székhelye let.” Ha belegondolunk, hogy a polgári köz¬
igazgatás kialakítása (1876) előtt Szamosújvár és Erzsébetváros szabad királyi
városokként (jogi értelemben legalábbis) a városhierarchia elit csoportjába
tartoztak, ugyancsak feltűnő a pozícióvesztés.""
A 19. századi térszerkezetben a klasszikus, távolsági kereskedelemből élő
városok jelentősége lecsökkent. Szerepüket azok az adminisztratív centrumok
vették át, amelyek egyszerre voltak képesek kapcsolódni az ország centrumá¬
hoz és a környező falvakhoz. Az új városideál tehát közvetítő szerepet töltött
be a modernizációban élen járó centrum és a modernizálandó falvak között.
Ha azonban egy térségben a falvak szegénysége feltűnően nagy volt, az előbb¬
utóbb a középvárosok státuszára is kihatott. Márpedig az örmény kolóniák
városai jellemzően szegény rurális térségben feküdtek, ami idővel visszahatott
a város fejelődésére is:
, szegénység és elmaradottság fogad a falukban, s a nép, mely zárt közösségekben, (...)
évszázadokkal elmaradva a nyugat-európai lakosságtól él (...) bíven példázza Sza¬
P21
mosújvár környezetének adottságatt.
A gazdasági fellendülés (...) a székelység életében alig éreztette áldását és hatását.
A nagyobb bajok, a még lényegesebb tényezők, amelyeken segíteni meg sem kísérelték,
2212
súlyosan lehúzzák a mérleg másik karját.
Az örmény kolóniák városainak az általános tendenciákon kívül volt egy
további sajátossága is. Miközben bennük a 18. században a városiasodás keres¬
kedelmi-ipari funkciói voltak túlsúlyban, a 19. század végére az állami-közigaz¬
gatási funkciók kerültek túlzottan előtérbe. Ennek háttere, hogy a 19. század
elejéig-közepéig az idegennek számító örmények eleve nem vehettek részt
a rendi közigazgatásban, így kényszerből is a távolsági kereskedelembe fektet¬
ték energiáikat. Az integrációnak köszönhetően azonban egyre több admi¬
nisztrációs funkciót kaptak városaik. Szamosújvár 1876-ig Doboka vármegye
299 1876. évi XX XIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel
kapcsolatos intézkedésekről.
"9 A kiegyezés évében Erdélyben és Magyarországon összesen mintegy 81 szabad királyi város volt.
Beluszky Päl-Györi Röbert: i. m. 62.
mi Aldobolyi Nagy Miklös: i. m. 27.
"2 Bözödi György (1939): Székely bánja, Budapest, 141.