Seite 90 [90]
5. A város és vidéke változó kapcsolatai + 89
piacközpontok. Ha a korszak városiasodási trendjeibe illesztjük az örmény
kolóniák fejlődését, úgy látható, hogy Erzsébetvároson kívül valamennyi
gyengén urbanizált régióban feküdt, így komoly felhajtó erőt kaphattak attól
a központi törekvéstől, mely az abszolutizmus idején igyekezett kiegyenlíteni
a regionális különbségeket. Ily módon a távolsági kereskedelem logikáján
nyugvó örmény gazdasági teljesítmény viszonylag hamar helyzeti energiákra
lelt az adminisztrációs logika szerint szerveződő városhálózatban is. Kivételt
jelentett Csíkszépvíz, amely élénk távolsági kereskedelmi tőkéjét semmilyen
formában nem tudta átkonvertálni városhálózati energiává. Az átállás keres¬
kedővárosból adminisztratív városra azonban Erzsébetváros és Szamosújvár
esetében sem volt zökkenőmentes.
A távolsági kereskedelem korszakában, tehát a 19. század elejéig, a leglátvá¬
nyosabb fejlődést kétségkívül Szamosújvár produkálta. Pedig Szamosújvárnak
nem volt feltétlenül előnyös a fekvése. A Szamos menti országutat vigyázó
Szamos várának helyét a hadászati szempontok jelölték ki. A városiasodás
történeti előzményei jó tíz kilométerrel északra, Désen összpontosultak. Dés
volt az összekötő kisvárosi láncszem Kolozsvár és Beszterce között, itt ágazott
el az út Nagybánya felé, ráadásul jelentős sóbányákkal is rendelkezett. Az
örmény város gazdasága azonban az első évszázadban szinte független volt a
környék adottságaitól és nem a regionális, hanem a lineárisan szerveződő
távolsági kereskedelemre specializálódott. Ilyen értelemben tehát a 18. század¬
ban nem a méretében hozzá illő Dés, hanem Kolozsvár, Nagyszeben, Besz¬
terce vagy Brassó voltak az örmény Szamosújvár városhálózati partnerei. A 19.
század első évtizedeiben azonban az addig a környezetétől független város
fokozatosan betagozódott a régió középvárosainak sorába."7 Doboka várme¬
gye amúgy is erősen városhiányos volt, így idővel Szamosújvár válhatott annak
adminisztratív és piaci központjává, nem Szék, pedig régebbi mezővárosi
múltra tekintett vissza."§
Városhálózati szempontból mindenekelőtt a helyi piacok megszerzése
különbözteti meg Szamosújvárt a sok szempontból hasonló utat bejárt Erzsé¬
betvárostól. Erzsébetváros is távolsági kereskedelmi állomásként jött lére
57 Sonkoly Gábor 2003: 168.
58 Változást csak a 19. század vége fog hozni, amikor az erőtlen Doboka vármegyét Belső-Szolnok¬
kal egyesitve Dés lett az üj megyekôzpont (A Magyar Korona Orszägainak helységnévtära, Budapest,
1877.)