Seite 89 [89]
88 « ÖRMENY VÄROSEPITESZET ERDÉLYBEN
A 18. század legelején Erdélyben kettős települési struktúra élt egymás mel¬
lett. Az említett Szászföldön a távolsági kereskedelmi városok hálózatos
modellje volt a domináns, amely kiegészült az adminisztrációs közigazgatási
feladatokkal is. Mindeközben Erdély középső és keleti területei városhiányos
vidékeknek számítottak. Jellemző, hogy az egyik leginkább városiasító tényező,
a kereskedelem is inkább fejedelmi és földesúri uradalmakhoz kötődött, sem¬
mint városokat hozott volna létre." A 18. század elején Erdély központos
helyei között számtalan uradalmi kastélyt találunk. Az uradalmi helyek jel¬
lemzője az erődített vár, illetve várkastély, amelyet falvak gyűrűje vesz körül.
Ilyen fejedelmi központ volt Szamosújvár és Ebesfalva, a későbbi Erzsébetvá¬
ros is.
A székelyföldi kolóniák helyzete merőben más volt. A székely társadalom
közösségi, rendies autonómiája révén sikeresen ellenállt a teljes feudalizáció¬
nak, így faluhálózata megőrizte szétszórtságát, az uradalmi központoknak
nem sikerült minden tekintetben a környező falvak fölé kerekedniük."
Ugyanakkor nem alakultak ki városok sem." A 18. században valamiképpen
városnak tekinthető települések inkább nagyobb falusias tömörülések voltak.
Gyergyószentmiklós egy útkereszteződésnél alakult ki, Csikszeredät a közeli
Csíksomlyó búcsújáró hely emelte ki a falvak sorából."5 Csíkszépvíz városias
fejlődése elől éppen a csíkszeredai falukonglomerátum születése vette el az
életerőt. Ahhoz ugyanis túlságosan közel feküdt Csíkszeredához, hogy önálló
vásáros centrummá váljon, ahhoz viszont már messze, hogy csatlakozzon
a falukonglomerátumhoz.
Székelyföldön különösen erőteljes volt a 18-19. század urbanizációja,
hiszen egy alapvetően városhiányos területen bőven volt fejlődési potenciál."
Azonban nemcsak itt, de Erdély más pontjain is megerősödtek a regionális
52 Erdélyben alapvetően három feudális gyökerű közigazgatási egység élt egymás mellett: a szász¬
földi, a magyar és a székely. A három — középkori értelemben vett — náció területén eltérő szokás¬
jogok éltek (Köpeczi Béla: i. m., I. kötet, 348.). A 19. század közepéig-végéig mindez erősen kihatott
a térségek eltérő urbanizációs fejlődésére is, olyannyira, hogy Makkai László, az erdélyi városhálózat
kialakulását elsőként vizsgáló történész e hármas tagoltságot vette kiindulási pontként (Makkai
László: i. m.); Bíró Vencel: i. m. 223.
"3 Imre István (1983): A törvénybozó székely falu, Bukarest.
54 Vámszer Géza (2008): Csík vármegye településtörténete, Csíkszereda, 35. (eredetileg 1941).
5 Bulla Bela-Mendöl Tibor 1999: 312.
86 Trécsanyi Zsolt (1988): Habsburg-politika és Habsburg-kormanyzat Erdélyben 1690-1740, Budapest,
334-335.; Pal Judit 2003.