Seite 71 [71]
70 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
tározzák az örmény óváros arculatát. A tipikus örmény ház hosszanti elrende¬
zésű, kéttraktusos, főhomlokzata az utcára néz. Ablak- és ajtónyílásai gazdag
barokk díszítést kaptak. Tágas boltozott pince és masszív padlástér tartozik az
épülethez, ami az oromzatot még inkább kihangsúlyozza. További sajátossá¬
guk a rendkívül változatos, helyiségenként variálódó boltozási mód, valamint
a fedett nagykapu."
A házfelmérések alapján úgy tűnik, hogy ez a háztípus kész és lezárt forma¬
ként jelent meg a városban. Virgil Pop szerint a szamosújvári barokk ház a kas¬
télyépítészet városi megfelelője, földszintes palota. A telekadottságok miatt az
épület szimmetriatengelyét kilencven fokkal befordították, ezzel magyaráz¬
ható a formai hasonlóság a telekhatárra épített hagyományos portákkal. Pop
meglátása figyelemreméltó, és különösen az emeletráépítéses Karácsonyi-pa¬
lota vagy a Lászlóffy-ház esetében vitán felül elfogadható. További következ¬
tetése, miszerint a kéttraktusos porta redukciójából lennének eredeztethetők
az egytraktusos, háromosztatú lakóházak is, szintén védhető, de kevésbé
egyértelmű állítás. Erre a szerző maga is utal, amikor a középbejáratos, három¬
osztatú házak esetén utal a népi építészeti kapcsolatokra."
A hosszúház esetében a telekformából következő fejlődési sémával van
dolgunk, amely nemcsak Erdélyben, de az egész pannon régióban, sőt a szom¬
szédos Alsó-Ausztriában, Dél-Csehországban is kimutatható."? Másfelől
azonban látni kell, hogy a háromosztatú parasztház az erdélyi régióban, és
főként Szamosújvár közvetlen környezetében a 18. században még nem volt
általános forma." Ezért a hosszanti háztípust Szamosújvár esetében nem
értelmezhetjük automatikusan népi eredetűnek. Ám ha falun nem is, a váro¬
sokban már a középkor folyamán ismert volt a háromosztatú, hosszanti tér¬
fűzés, illetve az ebből kifejlődött változatok: úgymint az , L" alaprajzú és a két
párhuzamos tömböt magában foglaló forma. Azt feltételezhetjük tehát, hogy
a kéttraktusos portákkal ellentétben a hosszúházak nem (csak) a kastélyépíté¬
“ Pop, Virgil 1997: 94.
2 Eszerint a palota tengelyét 90 fokkal befordították, ami miatt a bejárat, illetve a központi helyi¬
ség az udvarra került. Ez a központi rész eredendően három traktus mély volt, majd fokozatosan
elkeskenyedett. Látható, hogy ez a levezetés éppen fordítottja a magyar szakirodalomban olvasha¬
tónak. Lásd: Pop, Virgil 1997: 94.
3 Kräftner, Johann ( 1994): Österreichs Bauernhöfe, Innsbruck, II. 25.; Vareka, Josef-Frolec, Väc¬
läv (2010): Lidova Architektura, Praha, 309-410.
44 Balassa Iván (szerk.) (1997): Magyar néprajz III. Anyagi kultúra, Budapest, 281.