Seite 70 [70]
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje " 69
kedett a régió átlagából, és barokk építkezései révén kultúraközvetítő, minta¬
adó szerepkört töltött be.
Ennek a kornak nagyszabású vállalkozása volt a barokk plébániaegyház
felépítése, amelynek alapjait 1748-ban rakták le.?7 Öt évtizedes építéstörténete
során, akárcsak a valódi középkori katedrálisok, több építőóműhely munkájá¬
nak ötvözeteként született meg. Legismertebb mestere a pesti Jung József, aki
az addig nehezen haladó építkezések hibáit kijavítva megalkotta a templom
mai formáját. B. Nagy Margit tanulmányai részletesen bemutatták a templom
és a város építéstörténetét, ? ezért itt csupán a templom máshol nem tárgyalt
városképi hatásaival foglalkozunk.
Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a templom hűbérura maga a város
volt, ami érthetővé teszi a helykiválasztást. Az első elgondolásokkal ellentét¬
ben ugyanis a templom nem a tér déli végén, hanem a város piacterén épült
fel. A tér közepére helyezett plébániatemplom a polgárság és az egyház viszo¬
nyát fejezte ki, azt a tényt, hogy az egyház a polgári önkormányzatiság szerves
resze. A templom előrehozatalával az eredeti főtér jelentősen megrövidült.
Ráadásul a templomot északról határoló vásárcsarnok oszlopos előteret
kapott, kibővült, olyannyira, hogy a tér felé szinte teljesen lezárta a templo¬
mot. A tér eredeti, hosszanti alaprajza ily módon négyzetesre zsugorodott.
A földszintes házak sűrű szövetéből kiemelkedő templom és a tőle részben
elváló piactér kettőssége tömegarányaiban inkább a középkori városok min¬
táira emlékeztet, még akkor is, ha megjelenésében, díszeiben félreismerhetet¬
lenül barokk. A polgárváros térbeli programja a városháza felépülésével vált
teljessé."
Szamosújváron tehát keveredett egymással a polgári önigazgatásból követ¬
kező szerkezetiség és az eredendően inkább arisztokratikus barokk. Ugyanez
a keveredés olvasható le az oromzatos lakóépületekről, amelyek máig megha¬
87 B. Nagy Margit 1970: 357.
55 Az építkezés két fázisban zajlott, az első 1748-1759 között. Tervezője nem ismert, de a stílus
alapján valószínűleg Ausztriából érkezhetett. 1780-ban a torony összedőlt, ezt követően Jung József
renoválta a templomot 1783-1804 között, új külsőt adva neki. A hajó és a torony közötti stílusbeli
eltérések az építkezés elhúzódásának tudhatók be. Lásd: B. Nagy Margit 1970.
59 A plébániaegyház polgárias szerepéből következik, hogy más katolikus intézmények, így a szer¬
zetesrendek megjelenését a város erősen ellenezte. Szongott külön kitér a ferencesek templom- és
zárdaépítése kapcsán jelentkező konfliktusokra. Bővebben lásd: Szongott Kristóf 1893: 79.
4° Pop, Virgil 2012: 73.