Seite 72 [72]
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje e 7I
szet redukciói, hanem egy telekformából következő, a városokban kialakuló,
de később (19-20. század) a falvakban is általánossá váló térstruktúra repre¬
zentánsai. A két hatás (kastélyépítészet, városi lakóház) között nehéz lenne
éles különbséget tenni. Az egyik erősen felfelé, az arisztokrácia felé tekintett,
a másik pedig a környező, hasonló társadalmi-gazdasági adottságú városok
felé. A két stratégia jól megfért egymás mellett, mint ahogyan a ház formája,
alaprajza is több hatást olvasztott magába.
A barokk kastélyépítészet és a regionális mintázatok keveredése több szin¬
ten is kimutatható. Az alaprajzi sémákban talán a legnehezebben, hiszen
a hosszanti parcella eleve gátat szabott a főúri kastélyoknál szokásos megoldá¬
soknak. A ház homlokzati részletmegoldásai azonban annál nagyobb teret
engedtek a mintaátvételnek. Főként az ablak- és ajtókeretezések, a nyílászárók,
az itt-ott megjelenő erkély, a boltozott belső terek, az udvari árkádsor tekint¬
hető barokk hatásnak. Ám mindez nem jelenti azt, hogy a barokk teljesen
uralta volna a homlokzatokat, és a regionális városi házfejlődés hatását az
alaprajzra korlátozhatnánk. A csapott kontyolt tető, az oromzaton elhelyezett
szoborfülke, a zárt nagykapu jellegzetesen városias külsőt kölcsönöz a házak¬
nak. Mivel Erdélyben a városépítészet terén ebben időben a szász területek
jártak az élen, érthető módon hasonló formákat a szász városokban látunk."
Ha pedig tágabb történeti kontextusba helyezzük Szamosújvárt, akkor azt
mondhatjuk, hogy a középkori telepes város és házforma egy igen kései átvé¬
teleként értelmezhető.
4.4. Az eklektikus város
A 19. század első felétől a város növekedési tartalékai kimerültek. Az örmények
emancipációjával megszűnt a rendi kényszer, amely a város lakosságát együtt
tartotta. A tehetősebb családok földeket vásároltak, és új birtokaik közelében
telepedtek meg. A kereskedők egy része a közeli nagyvárosokba települt át.
A megrekedt fejlődést jól jelzi, hogy a klasszicizmus és a romantika szinte
semmi lenyomatot sem hagyott a városképben. A 19. század stílusirányzatainak
us Bővebben lásd: Furu Árpád (2017): Táji tagolódás Erdély népi építészetében, Kolozsvár, Exit Kiadó
- Teleki László Alapítvány.