Page 26 [26]
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái e 25
ség építőtevékenysége nem különíthető el a város egészétől. Köllő munkájá¬
nak hitelességét nagyban emeli a gyakorló építész és városrendező szakmai
presztízse. Maga a dolgozat koncepciója, ábrái és képmellékletei a gyakorlati
örökségmenedzsmentet segítő védelmi rendelet körvonalait mutatják. Azt az
alapmunkat latjuk magunk előtt, amelyet Szamosújvár esetében az 1980-as
évek fordulóján, Erzsébetvárosban pedig Gyergyószentmiklóssal szinte pár¬
huzamosan, a kétezres évek elején végeztek el.
Csakhogy míg Szamosújváron és főként Erzsébetvárosban az építészeti
felmérések jó száz évvel ezelőtti történeti szakmunkákra kénytelenek támasz¬
kodni, addig Gyergyószentmiklóson igen élénk helytörténeti diskurzus folyik.
Ennek a diskurzusnak legismertebb szerzői az 1980-ban elhunyt Tarisznyäs
Márton és a máig publikáló Garda Dezső. Az ő publikációik nem csupán
a történeti adatok okán érdekesek, de azért is, mert monográfiáikban jórészt
tisztázták a városszerkezeti változásokat a kora középkortól egészen a 20. szá¬
zadig.” Ennek a honismereti feltáró tevékenységnek volt fontos állomása Vof¬
kori György építéstörténeti szakmunkája is. A szerző olvasmányos formában,
archív képeslapok és fényképek segítségével, nem csekély helyszíni adatgyűj¬
téssel kiegészítve mutatja be Gyergyószentmiklóst. Munkamódszere a műem¬
léki értékvizsgálatokhoz képest kevesebb teret hagy a periodizációnak. A fő
rendezőelv a topográfia (a helyszín), az idő csak másodlagos. Az egyszerre
városkalauzként és lexikonként is használható könyv rendkívül gazdag
képanyagot tartalmaz, így forrásként is használható.
Ha a szakmunkák mennyiségét tekintjük, kétségtelen, hogy Szamosújvár
mellett Gyergyószentmiklós esetében támaszkodhatunk a leggazdagabb
anyagra. Fontos különbség azonban, hogy míg Szamosújvár esetében a gya¬
korlati műemlékvédelmi munka elsőbbsége figyelhető meg, addig a székely¬
földi városban jellemzően a honismereti irodalom részeként jelenik meg
a városképkutatás. A szamosújvárihoz hasonlítható részletességű építészeti
felmérés ráadásul mindmáig várat magára Gyergyószentmiklóson. A kilenc¬
venes évek elején mindössze a központ homlokzati képét rögzítették, sziszte¬
s Garda Dezsö (1992): Gyergyő a történelmi idő vonzásában, Gyergyószentmiklós; Uő (2007):
Gyergyői örmények könyve, 1-2. kötet, Budapest, Hadimúzeum Alapítvány; Tarisznyás Márton
(1982): Gyergyő történeti néprajza. Tíz tanulmány, Bukarest, Kriterion Kiadó.
© Vofkori Gyérgy (2004): Gyergydszentmiklds: Varostorténet képekben (Gyilkos-té - Bekds-szoros),
Kolozsvár, Polis Könyvkiadó.