Page 25 [25]
24 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
karakter változásának a társadalomtörténeti értelmezése. Pedig Erzsébetváros,
amelynek fejlődése a 20. század elején tartósan megrekedt, különösen alkal¬
mas a történeti városkép elemzésére. A századforduló intenzív hivatali épít¬
kezései kapcsán például nem lehet figyelmen kívül hagyni a városhálózati
szerepváltást, amely a kereskedő városi funkciók helyett a hivatali, adminiszt¬
ratív feladatokat erőltette. Mindez a városkép szempontjából rendkívüli jelen¬
tőségű volt, és a mai napig kitapintható városképi egyenetlenségeket hozott
létre. A városképi mintázatok mögött pedig minduntalan felsejlik a változó
örmény identitás, amely az idegen kereskedő népesség megjelenésétől ível
a századforduló sajátos logikájú polgárosodásáig.
A változó örmény identitás és a városkép kapcsolata Gyergyószentmiklós
esetében is érdekes kérdésnek tűnik, noha az építészeti forma itt egészen más
alapokon nyugodott. Gyergyószentmiklós építészetéről két alapvető írás áll
rendelkezésre. Az egyiket a városi házak felújításán és a városrendezési, örök¬
ségvédelmi terven is aktívan dolgozó Köllő Miklós, a másikat Vofkori György
művelődéstörténész jegyezte. Köllő gyakorló főépítészként szerzett ismereteit
műemlékvédelmi szakmérnöki diplomamunkájában foglalta össze.? A műem¬
léki vizsgálat műfaji szokásaiból következően a központi elem ítt is a városépí¬
tészeti korszakok elkülönítése. Szamosújvár és Erzsébetváros építészeti doku¬
mentációival összevetve Köllő munkájában sokkal erőteljesebb hangsúlyt kap
a kulturális kölcsönhatás kérdésköre, mindenekelőtt a székely-magyar környe¬
zet és az örmény etnikum közötti viszony. Az említett két, örményként szá¬
mon tartott várossal ellentétben Gyergyószentmiklós karakterében az
örménység építészete csupán egy bizonyos korszakra jellemző stílus. Ez a kor¬
szak a 18-19. század fordulója, amikor az addig főként fából építkező városban
kialakulóban volt egy szilárd anyagokban gondolkodó építésmód.?! A gyer¬
gyói örmény barokk azonban Köllő szerint nem hasonlítható a szamosújvári¬
hoz, mivel egyrészt hiányoztak a fejlett kőfaragó műhelyek, másrészt az
örménység nem rendelkezett rendi kiváltságokkal. Az örmény kereskedőréteg
beolvadása után Gyergyószentmiklós 19. század végi fejlődését a szerző már
úgy mutatja be, mint egy önálló urbanizációs korszakot, amelyben az örmény¬
» Köllö Miklös (2006): A gyergyoszentmiklosi föter homlokzatanak allagvizsgalata. Allamvizs¬
ga-dolgozat, Babes-Bolyai Tudomänyegyetem, Törtenelem-Filozöfia Kar - Transylvania Trust
Alapitväny, Kolozsvär.
4 K6I6 Miklos: i. m. 12.