A szövegelemzés, a jogalkotás és a joggyakorlat vizsgálata egyértelműen
igazolja, hogy az erkölcs témaköre, az etika és a vallás korántsem megha¬
tározó része a hazai kódexnek (joganyagnak). Másrészről viszont bemu¬
tattuk, hogy a jogon túli normarendek értékeire egyre nagyobb szükség
van a globalizálódó és új technikai kihívásokat tételező világban. Éppen
ezért kiemelkedően fontos a jogalkotás és a kormányzás szerepének újra¬
definiálása, és az új definícióban az egyéb normatív rendek (erkölcs és
vallás) szerepének az azonosítása. Hasznos lehet a trendek felismeréséhez
a szövegek kvantitatív elemzése is.
A problematikát jól foglalja össze az Europa: la fine delle illusioni?" című
munka, amely 2018 elején elemzi az európai demokráciák alakulásának
folyamatát. A kötet megállapítja, hogy az Európai Unióban súlyos identi¬
tásválság tapasztalható, amelynek forrása a laicista materializmus és a ha¬
gyományos értékeken alapuló történelmi identitás ütközése. A polgárok
elveszítették viszonyítási pontjaikat, megrendült a bizalmuk a technikai
jogalkotásban, keresik az olyan kifejezések igazi értékét, mint az emberi
méltóság, igazság. Felteszik a kérdéseket, hogy ezeknek az értékeknek va¬
lójában kik a letéteményesei? Az állam és intézményrendszere mennyiben
alkalmas ezeknek az értékeknek a megjelenítésére?
A termelés és fogyasztás köre nem elégséges az egészséges emberi iden¬
titás megalapozásához. A tárgyak és szolgáltatások nem alkalmasak arra,
hogy az ember egzisztenciális kérdéseire választ adjanak. Pontosan ezért
jelenik meg újabb és mélyebb igény a közösségek iránt. A közösség egy
sajátos formája az állam, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az
állampolgárok számára biztosítsa az anyagi szükségleteken túl a szellemi
és lelki fejlődés lehetőségét is. Az állam kötelessége, hogy felismerje, a glo¬
bális társadalom új lehetőségek előtt áll, amely lehetőségek nemcsak tech¬
nikai, hanem társadalmi, vallási és antropológiai lehetőségek is. Éppen
ezért fel kell készülni arra, hogy az állam, mint az emberek közössége képes
legyen az ember jövőjével, méltóságával és lehetőségeivel kapcsolatos kér¬
désekre válaszokat keresni. Látva a demográfia változásokat, egyértelművé
válik, hogy túl kell lépi a materializmuson és az etikai relativizmuson.
Vissza kell térni az antik demokráciák értékeihez, különösen az igazság
fogalmához. Ez a fogalom magában hordozza azt a kérdést is, hogy mi az