Oldal 172 [172]
A KÖZIGAZGATÁS ÚJ KIHÍVÁSAI
közösségi szinteken. Ezeket az értékeket a mainál sokkal határozottabb
módon kellene megjeleníteni mind a nemzeti identitás kialakításában, mind
a jogszabályok szövegében, mind pedig a joggyakorlatban. Első lépésben
ez nem jelent mást, mint hogy vállalni kell az , erkölcs", az ,igazsäg”, az
„ember” szö használatával járó kockázatokat. Vissza kell találni egy olyan
értékalapú társadalomhoz, amelyben világos szerepe volt az ember szabad
akaratának (annak a képességnek, hogy különbséget tud tenni jó és rossz
között), továbbá meg kell vizsgálni a vallások szerepét a normák kialakítá¬
sában, illetve a normák követésében.
Az imént említett értékeket természetesen lehet máshogy is értelmezni.
Erre a teljesen különböző értelmezésre példa lehet Majtényi Balázs írása,
aki a , hűség" vagy a , szeretet" szóval kapcsolatban inkább a megosztó
jelentéstartalmakra hívja fel a figyelmet.
A hűség a szabályozási környezet kontextusában összekapcsolódik az etnikai
nemzet iránti hűséggel, ami a gyakorlatban a kormányzat iránti lojalitást jelent,
de a szöveg nem véletlenül használja a lojalitás modernitás előtti szinonimáját.
A szeretethez, mint alkotmányos értékhez sokféle nyugtalanító értelmezés is
társítható, az a nemzet iránti (az alkotmányos szinten elvárt) emocionális
odaadás kifejezése mellett arra is lehetőséget kínál, hogy arra egy politikai
vezető iránti személyi kultuszt lehessen építeni. Egy olyan országban, ahol
a politikát és az instrumentális jogalkotást a különböző csoportok elleni gyű¬
löletkampány (menekültek, civilek, Soros) határozza meg, a szeretet alkotmá¬
nyos értéke az ellenségnek tekintettekre, jó eséllyel, nem terjed ki.???
A szerző a vallásokat is hasonlóan kezeli. Ennyire nyíltan talán csak a kom¬
munizmus idején sorolták a vallást és a kulturális, valamint az etikai értéke¬
ket az , exkluzív alkotmányos értékek" és az , autoriter rendszerek" kategó¬
riájába.?
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy álláspontunk szerint az etikai tar¬
talmú szavak jogi normákban való megjelenése csak a jogi transzformáci¬
ót követően válik lehetségessé. Az, hogy az egyes normarendek egymás
terminológiájából integrálnak a sajátjukba szakszavakat, nem azt jelenti,
hogy a normarendek keverednek, hanem azt, hogy köztük kialakul az
egészséges és szükségszerű kapcsolati rendszer. Fontos ezeknek a félre¬
235 Majtényi Balázs: Alkotmányos értékek játszmája az Európai Unióban: egytől a huszonnyolcig,
https://jog.tk.hu/mtalwp/alkotmanyos-ertekek-jatszmaja-az-europai-unioban-egytol-a¬
huszonnyolcig (Letöltés: 2018. február 7.)
36 Uo., 8.
* 171 +