Page 122 [122]
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
— mivel az anyag nem szüntethető meg és az ember is csak anyag, mi¬
nőségi értelemben vett katasztrófa nem lehet, legfeljebb az emberi
életforma szűnik meg.
A társadalom életét szabályozó jogi normák, a sok kibúvó lehetősége
miatt végül képtelenek érdemben szankcionálni például a környezeti kár¬
okozást. Az egyének pedig mint , nem humánus" létezők élik tömegember¬
ségüket. Ebből a helyzetből egyedül az erkölcs és a vallás struktúrái jelent¬
hetnek kiutat. Az igazi felelősség akkor jelenik meg, mikor az egyén
közössége vagy a Teremtő szemtől-szembe ítéli meg a cselekményt. Ezek¬
ben az esetekben nem a szankciótól való félelem, hanem a cselekedet ön¬
magában adott jó vagy rossz volta adja a személyes, emberi felelősség
alapját. Erre pedig igazából az erkölcs és a vallás normarendjei képesek.
Ahogy korábban már vizsgáltuk, ehhez a feladathoz úgy kell felnőniük
ezeknek a normarendeknek, hogy alkalmasak legyenek a joggal való kom¬
munikációra is. (Azaz egyik normarend se akarja magába olvasztani a má¬
sikat, hanem legyenek képesek a kooperációra).
Összegezve elmondhatjuk, hogy a modern kor végére megjelent a , nem
humánus humanum” és a , nem természetes természet". A nem humánus
ember lemondott személyiségének örök és anyagtalan felelősségéről, a nem
természetes természet pedig meghódítandó, megfejtendő absztrakció lett.
A felelősség elvesztésével megszűnt minden korlát az ember dehumanizá¬
lódása és a természet denaturalizációja előtt. Ez volt az a rövid pillanat,
amelyben az ember úgy gondolta, hogy nemcsak a teremtett valóság, de az
egész létezés központja ő maga. Létrejött az államtudomány, a gyorsan
fejlődő nemzetállamok, az embert és az emberi közösséget, mint tárgyat
kezdték el vizsgálni. A technika új horizontokat nyitott meg a kényelem és
a vagyonosodás területén. A haladásba vetett hit a dehumanizált ember
nagyságát látszott alátámasztani. A munka, mint életelixír kidolgozása"
látszólag hatalmas fejlődési lehetőségeket nyitott. Quis ut Deus?"
14 Lásd Voltaire Candide című művét, bár már ezt a kérdéstis reálisabban lätja Baudrillard: „Töb¬
bé már nem a munka ideológiájáról van szó, arról ahagyományos etikáról, ami elfedte amunka
valódi" folyamatát és a kizsákmányolás , objektív" megvalósulását, hanem a munka forgató¬
könyvéről. Ugyanígy nem a hatalom ideológiájáról, hanem csak a hatalom forgatókönyvéről van
sz6.” Baudrillard: A szimuldkrum elsébbsége, http://www.fajltube.com/irodalom/konyvek/Jean¬
Baudrillard-A-szimulakrum91548.php (Letöltes: 2018. jülius 19.)
A kérdés jelentése: , Ki olyan mint az Isten?" Mihály arkangyal ábrázolásain tűnik fel, aki a
mennyei hadak vezére és a gonosz legyőzője. Ikonográfiájában ezért karddal gyakran egy sár¬
kányt vagy egy, a gonoszt megtestesítő emberalakot győz le.
195
e 121"