II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
A hatalom és az egyén
Az eddig vizsgált kérdések mindegyike visszavezethető a hatalom és az
egyén viszonyának témájára. Úgy tűnik, a modernitás eddigi útjai nem
vezettek a kérdésben tartós megoldáshoz. Azért, hogy jobban eligazod¬
hassunk ennek a viszonynak a tárgyalása során, Romano Guardini két
előadásának gondolatait vesszük viszonyítási pontnak. Guardini közvet¬
lenül a második világháború utáni években írt tanulmányt az újkorról,
illetve annak végéről, és a hatalom kérdéséről. Ezt az időszakot követte
a posztmodernnek nevezett korszak, amelynek ideológiájába tartoznak
a rendszerelméletek is, és amelyben megszületett a hatalom fogalmának
egyik legteljesebb leírása Foucault tollából."
Foucault megfogalmazta a gondoskodó állam tizenegy feladatát, amely¬
nek ellenőrzése mentén megadja az egyénnek a boldogságot. Ez lenne
a modern állam alapvető célja. A tizenegy terület a következő:
1. vallás,
2. erkölcsök,
3. egészség,
4. ellátás,
5. utak, országutak, városi épületek,
6. közbiztonság,
7. bölcsészettudományok (vagyis a művészetek és a tudományok),
8. kereskedelem,
9. üzemek,
10. szolgálók és dolgozók,
11. szegények.
A szóelemzésekből kiderül, hogy a közigazgatás területén a vallás, az er¬
kölcs és a művészetek kivételével mind a mai napig az itt felsoroltak a legfon¬
tosabb témák. Érdemes megjegyezni, hogy szóelemzéses kutatásunk a Fou¬
cault által bemutatottakhoz egy témát adott hozzá, ez pedig a nemzetközi
kapcsolatok.
Nem tekintjük azonban feltétlenül szükségesnek, hogy a vallás és az
erkölcs területét újra kézbe akarja venni a gondoskodó állam. Sokkal fon¬
14 Szigeti Péter: A hatalom filozófusa — az államról, Eszmélet, 17. évf., 2005. tel, http://www.
eszmelet.hu/szigeti peter-a-hatalom-filozofusa-az-allamrol/ (Letöltés: 2018. július 16.)