Page 112 [112]
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
nére — sem lehet a jogszabályokban, alaptörvényekben előírni. Az erkölcs
a személy és a közösség képessége. A linking kapcsolatok kiépítése során
pontosan a személyes erkölcs és az intézményesített közösségi elvárások és
szolgáltatások közötti hatékony együttműködést kell leírni és megvalósí¬
tani. Ez az elem az, amelyik a gép-gép kommunikációban sohasem fog
tudni megjelenni.
A polgárok társadalmi kapcsolatát tehát tervezetten kell úgy alakítani,
hogy a linking típusú kapcsolatok erősödhessenek, a polgárok közvetlen
kapcsolatban legyenek a közigazgatással, sajátjuknak érezzék azt a közös¬
séget, amelyet államnak nevezünk, és amelynek célja — Platón szavaival
élve — az azt alkotó polgárok igazságos életének biztosítása.
Valóban lehet szerepe az Alaptörvényben az erkölcsre utaló szavaknak,
vagy a különböző etikai kódexeknek abban, hogy az igazgatás-állampolgár
viszony javuljon. Mindez azonban elsősorban technikai jellegű megköze¬
lítés, mert a jog attól még jog marad, hogy a terminológiájába integrál
etikai jellegű fogalmakat. Az erkölcs szavainak normákba integrálása koc¬
kázatos is lehet, hiszen vagy ködös ideológiákhoz, vagy túlságosan egyér¬
telmű - és ezért rugalmatlan, a méltányosság lényegét figyelmen kívül
hagyó -— gyakorlathoz vezethet.
Az alkotmányi, az egyéb jogi, ezek között az újszerű jogrétegi, a jogi rangra emelt
erkölcsi, valamint a közhatalmilag is tiszteletben tartandó vallási, valláserkölcsi,
politikai, társadalmi, egészségügyi, tudományos, kulturális, művészeti, termé¬
szeti és épített környezeti stb. értékek szaporodása következtében a közigazgatás
értékkötöttsége nagymértékben kiterjed és erősödik. A korszerű közigazgatás¬
nak a hagyományos és az újszerű értékeket, illetve ezek változásait is folytonosan
figyelemmel kell kísérnie, sőt az értékek gyarapításában, ápolásában, kezelésé¬
ben és érvényesítésében sajátos felügyeleti, ellenőrzési, egyéb hatósági, tervezé¬
si, szervezési, tájékoztatási, ösztönző, szankcionáló és más eszközeivel körülte¬
kintően közre kell működnie. Mindezek alapján összegzésként megállapíthatjuk,
hogy a közigazgatás érték-kötöttsége az alkotmányos jogállamban rendkívül
széleskörű, erőteljes, differenciált és folytonosan változik.7?
Mindez azonban csak egy kisebb része lehet az érdemi paradigmavál¬
tásnak. Ennél sokkal lényegesebb a társadalmi ,humanizálódás" folyama¬
ta, amelynek során nem a közigazgatás, nem az , állam", hanem a hatalom¬
mal rendelkezők maguk válnak ideális esetben erkölcsössé.
3 Uo., 35.
* 111 +