Page 36 [36]
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS FOGALMAINAK LÁTSZÓLAGOS KÖZÖS HALMAZA
óhoz vagy éppen a demokrácia szavakhoz köti-e. Az igazságosság szerepét
átveheti a hatalom kérdésének kódja. A jog értelmezése a gyakorlatban
attól a természetjogi formulától, miszerint a jognak van az államhatalom¬
tól független, örökérvényű területe, eljut oda, hogy ilyen független tartalom
bizonyítható módon nincs. Stammler definiciója szerint , A jog gondolata
ezzel szemben nem más, mint az akarat feltétlenül lehetséges módjainak
szükségszerű kifejtése."
Részben a hatalom oldaláról közelít Coing is, aki szerint a közösség
megfelelő szervezése létrehozza a béke állapotát. A jog — a hatalom meg¬
felelő szervezésével — a biztonság és a béke, az igazságosság és az egyenlő¬
ség, továbbá a szabadság rendje. , A jogrend nem más, mint a béke rendje."
Ez a béke törik meg akkor, ha a jog a hatalom szolgálatába áll, és célja nem
a társadalmi (globális) igazságosság megvalósítása, hanem az erős (hata¬
lommal rendelkező) jogának a biztosítása. Hogy ez elkerülhető legyen,
szükség van a másik két normarendre is.
Ezen a ponton találkozunk azzal, hogy a szabályozás az ortodoxia szint¬
jein a kizárólagosságra, a fogalmi tisztaságra, az egyszerűségre törekszik.
A gyakorlatban, az ortopraxisban ez azonban nem lehet megvalósítható.
Itt a komplexitásnak," a fogalmak sűrű kapcsolati mintáinak kell kialakul¬
nia. Fontos azonban folyamatosan figyelemmel lenni arra, attól, hogy az
egyes normarendek fogalmai definiált viszonyokban állnak egymással, nem
szabad azt feltételeznünk, hogy a normarendek közös halmazokat alkot¬
nának.
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS FOGALMAINAK
LÁTSZÓLAGOS KÖZÖS HALMAZA
A vallás, erkölcs, jog alapfogalmainak tisztázása után egyértelmű, hogy
mindhárom fogalom a , találkozásról", az egyéni és közösségi emberi élet¬
ről szól. A találkozás a személyek közötti viszonyt jelenti, amely minden
élet forrása. Szellemi és biológiai értelemben egyaránt. , Minden valóságos
élet — találkozás."? Ezen a közös vonatkozáson kívül azonban egyértel¬
műek a különbözőségek is.
Természetesen az ortopraxis szintjén a , találkozás", mint közös vonat¬
koztatási pont miatt a jog, a vallás és az erkölcs összehangolt működése
16 Stammler, Rudolf: A jogtudomány elmélete, in Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia, 98.
# Coing, Helmut: À jogfilozéfia alapjai, Budapest, Osiris, 1996, 134.
18 Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, Budapest, Gondolat, 2006, 162-165.
4 Buber, Martin: Én és Te, Budapest, Európa, 1991, 15.
+ 35 +