Page 206 [206]
4. UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
a releváns források csekély száma is óvatosságra int. Ehhez járul az a tény,
hogy a graphé nomón mé epitédeión theinai először Kr. e. 4. századi forrá¬
sokban bukkan fel, a demokrácia helyreállítása utáni időkben, amikor
a törvényhozás menetét, annak egyes eljárási lépéseit igyekeztek pontosab¬
ban szabályozni."?? Wolff úgy foglal állást, hogy a két kereset két különbö¬
ző cél elérését szolgálta. Szerinte a graphé paranomón a hatályos jogrendet
védte a szeszélyes, a napi politikai céloktól vezérelt, ötletszerű, demagóg
törvényhozási kísérletek ellen. Amellett érvel, hogy az újonnan bevezetett
graphé nomón mé epitédeión theinai célkitűzése ezzel szemben az volt,
hogy az aktuális jogalkotás tényleg a polgárság érdekeit szolgálja, a nép
akaratát tükrözze, lehetőleg ellentmondásoktól mentes legyen, és
a nomothesia eljäräsi szabälyait kövesse. A graphe nomön me epitedeiön
theinai eseteben a „juristische Zulässigkeit” &sa „politische Erwünschtheit”
egyaránt elvárásnak számított, előfeltétel volt, mig a graphe paranomön
esetében elsősorban a tisztán jogi szempontok bírtak relevanciával."
Összefoglalóan megállapítható, hogy a törvényhozási terméket támadó
keresetek alapjában kétféle igényt fogalmazhattak meg: egyrészt azt állít¬
hatta a felperes, hogy a megtámadott törvény ellenkezik valamely hatályos
normával, azaz törvényellenes (graphé paranomón); másrészt azt adhatta
elő, hogy a törvény alkalmatlan, hasznavehetetlen (graphé nomón mé
epitédeión theinai)."" A görög peres eljárás általános szabályai értelmében
mindig a panaszt beterjesztő felperesre hárult a bizonyítás terhe: neki
kellett meggyőznie az esküdteket a megtámadott törvény alkalmatlansá¬
gardl, ellentmondasossagardl vagy jogellenességérol.’**
A bizonyítás tárgya lehetett valamilyen formai hiba, azaz eljárási hiba
a törvényhozási folyamatban. De a bizonyítás irányulhatott valamilyen
tartalmi hiba kimutatására is; ilyenkor a felperesnek azt kellett bizonyíta¬
nia, hogy a megtámadott törvény a fennálló jogrendben konkrétan mely
hatályos normába ütközik.
Az Athénban meghonosodott normakontroll különlegessége, hogy az
alkalmatlan törvényt eredetileg beterjesztő politikus volt a per alperese.
Az ,állam" helyett személyesen őrá hárult a felelősség és a kötelezettség,
hogy , törvényét" a peres eljárásban megvédje. Ráadásul az esetleges per¬
735 Uo., 40-41.
736 Uo., 42.
737 Az ókori görög források a következő történeti eseteit őrizték meg ennek a keresetnek: Dem.
20,24; Dem. 24, 138; Aeschin. 1,34; Lys. Fr. 86-87 és Dem. 18,102-105.
738 A bármelyik athéni polgár által indítható keresetek neve mindig graphé (a latin terminológiában
popularis actio); vö. Cohen: Crime, Punishment, 212.
+ 205 +