Athén dicsősége, politikai és gazdasági vezető szerepe a hellén világban
a Kr. e. 4. századra megkopott, de az athéni demokrácia virágkorát élte.
Ezen sajátos, a közvetlen népképviseletet a végletekig fokozó demokrácia
egyik jellemzője, hogy a törvényhozás és törvénykezés is a demokrácia je¬
gyében zajlott. Ez azt jelentette, hogy maga a törvényalkotás, a törvényter¬
vezetek beterjesztése is elvileg bárki számára nyitva álló lehetőséget jelen¬
tett. A törvénytervezetet nyilvánosan kifüggesztette a beterjesztő, és ezzel
kezdetét vehette egy előzetes, formátlan megvitatás a mindennapos politi¬
kai diskurzusok színterén, az agorán. Ezt követően került a tervezet a nép¬
gyűlés elé, ahol a beterjesztő retorikai képességén, érveinek meggyőző ere¬
jén múlott, hogy a démos többségét maga mellé állítsa. A törvényhozói
babérokat azonban nem lehetett könnyen elérni, mert az új törvénytervezet
benyújtása szakértelmet, szakszerű előkészítést igényelt. Az , amatőrök"
próbálkozásai ellen bárki által indítható keresetek védtek, amelyek révén
a rossz, szakszerűtlen vagy a polis számára egyenesen káros törvény előké¬
szítőjét felelősségre lehetett vonni. Már ebből a vázlatos áttekintésből is ki¬
tűnik, hogy a törvényhozási folyamat a politikai csatározások színtere volt.
Ehhez járult, hogy a törvénykezés maga is, a nagy létszámú esküdtszékek
révén, számtalan esetben a politikai feszültségek manifesztálódásának szín¬
terévé vált. Démosthenés egyik perbeszéde jól tükrözi, hogy a demokrácia
intézményei kétélű fegyverként kerültek bevetésre Athén korabeli politikai
életében. Mielőtt a perbeszéd és a politikai háttér ismertetésébe kezdenénk,
érdemes röviden áttekinteni az igazságszolgáltatás gépezetének működését
a Kr. e. 4. századi Athénban.