4.. Jó ÁLLAM — JÓ KORMÁNYZÁS — DEMOKRÁCIA
Kiindulni persze az ismert tényekből kell; ámde ezek kétfélék: olyanok, amelyek
nekünk, s olyanok, amelyek önmagukban véve ismertek. Mi bizonyára csak
a nekünk ismert tényekből indulhatunk ki. Aki tehát az erkölcsi jóról, az igaz¬
ságról s az államtudományról szóló fejtegetéseket eredményesen akarja hall¬
gatni, annak már eleve jó és erkölcsös nevelésűnek kell lennie: a kiindulópont
ugyanis az, hogy valami így vagy úgy van; ha ez eléggé nyilvánvaló, akkor
a miértre nincs is szükség."
Gondolatmenetének alátámasztására a filozófus Hésiodosra, a görögök
legendás költőjére is hivatkozik: , Legeslegkiválóbb ember az, aki maga
mindent felér ésszel; derék ember még az is, aki a jó szóra hallgat; ám aki
sem maga nem tud élni az eszével, sem más szavait nem szívleli meg, az
már aztán haszontalan ember.”‘°®
A filozófia lényege és értelme tehát a reálisan létező világ megismerése,
megértése, és erre alapozva, ebből kiindulva alapelvek, struktúrák és szem¬
léletmódok kidolgozása abból a célból, hogy azt jobbá tegye. A fentiek
alapján Aristotelés filozófiáját hermeneutikus filozófiának is szokták ne¬
vezni, hiszen célja nem absztrakt, elvonatkoztatott törvényszerűségek ki¬
dolgozása, hanem a létező valóságra való reflektálás. Ez a reflektálás azon¬
ban nem pusztán megismerő-leíró tanokból áll, hanem célja az
ellentmondások feltárása és a valóság jobbítása.
657 Arist. NE 1095b.
658 Arist. NE 1095b.