Seite 180 [180]
4.. Jó ÁLLAM — JÓ KORMÁNYZÁS — DEMOKRÁCIA
A hatalomgyakorlásban való részesedés szempontjából Aristotelés sze¬
rint alapjában háromféle államrend képzelhető el: egyeduralom, több
személy (de egy szűk uralkodói réteg) kormányzása, illetve a nép (démos)
uralma, azaz minden polgár részesedése a hatalomgyakorlásban. Ha ezek
a kormányzási módok törvényesen, normatív keretben érvényesülnek,
akkor beszélhetünk politeiáról; ha törvényes kereteket áthágva valósul meg
a kormányzás, akkor dynasteia jön létre." Ez a hármas felosztás tulajdon¬
képpen tovább viszi Platón osztályozását, és az ő gondolata tér vissza
Aristotelésnél a , jó" és , rossz" alkotmányokra való csoportosításában is.
Aristotelés szerint háromféle államforma van, s mindegyiknek van egy¬
egy elferdülése, elromlása. Ez a királyság, az arisztokrácia és a vagyonbecs¬
lés alapján működő timokrácia — amit egyenlővé tesz a politeiával."?§ Ezek
közül a legjobb a királyság, a legrosszabb a timokrácia."" De mindegyiknek
van egy , rosszabb", elferdült változata: a királyság az egyeduralom brutális,
törvényeket mellőző, az igazságot semmibe vevő formájába, tyrannisba
(zsarnokságba) fordulhat át. A király is egyeduralkodó, de a jó király az
alattvalók javát igyekszik figyelembe venni; a zsarnok viszont csak a saját
érdekeit, a saját hasznát szolgálja. A lehető legrosszabb államforma éppen
ezért a tyrannis: ,A tyrannis nem mas, mint a monarchia megromlása,
a rossz király pedig tyrannos lesz.”°®®
A királyságot hanyatlása révén nem mindig tyrannis, hanem sokszor
inkább arisztokrácia váltja fel. Az arisztokratikus államberendezkedésben
a közhatalmat egy szűk réteg gyakorolja, amelynek tagjai már származásuk,
neveltetésük révén predesztináltak a kormányzásra. Amíg az uralkodó
réteg hajlandó a nép, a nagy többség érdekeit figyelembe venni, a törvény¬
hozás révén jogokat, egyenlőséget biztosítani más társadalmi osztályoknak
is, addig az arisztokrácia jól működik. A jó arisztokrácia megtestesítheti
Aristoteles „jö allam-modelljenek” mutatöit is:
Mindenfele közösseg az allami közösseg egy reszenek tekinthetö. Az emberek
ugyanis mindig valami hasznos dologert egyesülnek, s olyasmit akarnak meg¬
szerezni maguknak, amire az életben szükségük van, s nyilván az állami kö¬
zösségis már eleve a haszon céljából jön létre, s azért is marad fenn. Erre irányul
a törvényhozók működése is, akik azt tartják, hogy csak az az igazságos dolog,
ami mindenkinek egyaränt hasznos.°
63:
a
Arist. Pol. 1272b.
Arist. NE 1160a.
Németh: A polisok világa, 39—40.
Arist. NE 1160b. Vö. Dreher: Sophistik, 81 sgg.
Arist. NE 1160a.
63
a
63
S
63:
æ
63
©
s 179 "