Page 162 [162]
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM
További példaként idézhető a fent már említett, Sámos szigetéről szár¬
mazó gabonatörvény."? Ebben ugyanis a kai mysthósis tón argyriu tu ek
toku fordulat olvasható, amelynek jelentése ,,a kamatok formájában befolyó
pénz kiadäsa”.560
A témával foglalkozó kutatók valószínűsíteni tudták, hogy a kifejezés
értelme a gabona lehetőleg kedvező áron való állami beszerzése."" Felira¬
tunkra vonatkozóan ez támpontot ad ahhoz, hogy a törvényszövegben egy
hasonló nyelvi rövidítést tételezzünk fel: a dódekaté és a pentékosté (a ga¬
bonára vonatkoztatva) olyan gabonamennyiségeket jelölhet, amelyeket in
natura hajtottak be adó címén, vagy pénzben behajtott adó összegéből
vásároltak fel, és Athénba akartak szállíttatni.
A fenti részletes szövegelemzés alapján tehát joggal tételezhető fel, hogy
SEG 48,96 nem az adóbehajtás jogának szerződéses átengedéséről szól
magánszemélyek, tőkeerős vállalkozók számára, hanem a három szigeten
(Lémnos, Imbros, Skyros) korábban már behajtott adó, amelynek hozama
a gabona (vagy már eleve természetben behajtott vagy a pénzben behajtott
adó összegéből beszerzett gabona) Athénba fuvarozásának az állammal
kötött szerződés alapján való lebonyolításáról szól.
Epónia, kérykeia. Az állam által meghirdetett árverések alkalmával
rendszerint jelentkezett, és az állammal szerződő magánszemélyt terhelte
az ,áruforgalmi adó" és a kikiáltói díj megfizetésének kötelezettsége."
A SEG 48,96 alatt publikált törvény nem az áruérték hányadában, hanem
átalányösszegben írja elő ezen járulékok megfizetését: minden merisre húsz
drachmát kellett fizetni (23—24. sor). Egyedül az nem egészen világos a szö¬
vegből, hogy egy esetleges symmoria (társulás) hat tagja személyenként
köteles-e ezt az összeget szolgáltatni (azaz hatszor húsz drachmát megfi¬
zetni) vagy együttesen összesen húsz drachmát kell fizetniük.
Faraguna ebben a kérdésben is új megoldást javasolt: a liciteljárás általa
képviselt koncepciójában az epónia szó képezi az interpretáció tengelyét."
Szerinte az , árverési vevőket", azaz a liciteljárás keretében konkretizált
szerződő partnereket kétszeres fizetési kötelezettség terhelte. Egyrészt
559 Ezt a mennyiséget az akkori hajókra jellemző befogadó képességgel összevetve megállapítható,
hogy igen kis rakományról lehetett szó. Isager-Hansen: Aspects, 58 hangsúlyozza, hogy a kisebb
gabonaszállító hajók 3000 talentumot, a nagyobbak 5000 talentumot tudtak fuvarozni.
560 Stroud: The Grain Tax Law, 28.
© IG XII 4/1? 172, Z. 47/48.
562 Thür-Koch: Prozessrechtlicher Kommentar, 66.
5 Uo., 75.
a
+ 161 +