felfogásával kapcsolatban az a probléma merül fel, hogy SEG 48,96 szöve¬
gében egyetlen utalás sem található ezen modell esetleges alkalmazására.
A meris szó lehetséges jelentésárnyalataival kapcsolatban megjegyzendő,
hogy a földrajzi értelem természetesen minden kétséget kizáróan diagnosz¬
tizálható a papiruszokban is (bár a fennmaradt dokumentumok többsége
itt is a római korszakból származik)."" A korábbi forrásokban a meris szó
túlnyomó mértékben a , part, portion, share in a mine, contribution, guote"
értelemben fordul elő." Démosthenés egyik beszédében például a felperes
arra hivatkozik, hogy a bányák bérletében részesedett, és az államnak
minden meris fejében még egy talentumot (azaz összesen három talentu¬
mot) kellett fizetnie."? A meris jogi-technicus jelentése ezen beszéd kon¬
textusában leginkább a következőképpen definiálható: , az állami ezüstbá¬
nyák kiaknázásának szerződésileg rögzített részegysége".
Az állammal kötött vállalkozási szerződések meghirdetése (árverésre
kiírása) esetén az ajánlat többnyire „porciök, reszaränyok” szerint tartal¬
mazta a kontraktálás feltételeit. Az építési szerződések esetén például
a nagyobb épületek megépítését is több , részre" bontották. Például
a Tegeából származó feliraton a munkaegységeket az erga megjelöléssel
illették." Minden ergont egyenként adtak ki vállalkozásba, amelynek során
a konkrét szerződési tartalom (szolgáltatási kötelezettség, késedelem, szer¬
ződéses bírságok) egy syngrapheban (tanúkkal ellátott okiratban) került
összeállításra az , árverési vevő" számára."" IG IP 463 építési ügyben hozott
határozatot tartalmaz: építési utasításokat és az építési szerződést a Kr. e.
307-—306. évből Athénból, a hosszú falak (az Athént Peiraieusszal összekö¬
tő városfalak) megépítése ügyében. A felirat 117-122. soräban olvashatö
bekezdés az , építési adagot" a meris szóval jelöli."? Ugyanebben az érte¬
lemben használja a szót SEG 42,145 is: egy közút megépítésének egyes
építési szakaszait a meris névvel illeti."
Az építési szerződésektől a fuvarozási szerződések világába kalauzol
a naukléroi, a hajósok petíciója, amely a Kr. e. 3. századi Egyiptom állami
“7 Jakab: SEG XLVIII 96, 118-119.
548 Faraguna: Intorno, 95-96.
549 Dem. 42,3.
550 V6. a kritikat Thür: Antwort, 163-164.
551 V6, Liddell-Scott toväbbi forräsokkal.
2 Gerhard Thür: Bemerkungen zum altgriechischen Werkvertrag (die Bauvergabeordnung aus
Tegea, IG V/2, 6A), in Franco Pastori (ed.): Studi in onore di Arnaldo Biscardi, vol. V., Milano,
Istituto Editoriale Cisalpino — La Goliardica, 1984, 475 sqq.
583. Thiir: Bemerkungen, 477-479.