Page 141 [141]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
talentummal többet ajánlott a liciten az adóbérlők által felajánlott összeg¬
nél. A váratlan versenytárs nagy riadalmat váltott ki az adóbérlők között.
Előbb körülvették, nagy hangon szidalmazták, hogy megfélemlítsék, és
ezáltal elérjék a visszalépését. Majd zajosan azt követelték, hogy állítson
kezest, abban bízva, hogy az idegen Athénban nem lel támogatóra." Ekkor
Alkibiadés is beavatkozott a perpatvarba, és bekiabált: , Írjátok fel a neve¬
met. Ez az ember a barátom, én vállalom érte a kezességet." Az adóbérlők
erre még jobban kétségbeestek. Plutarchos itt azt a magyarázatot fűzi az
esethez, hogy az adóbérlők általában késedelemben voltak az államnak
befizetendő átalányösszegekkel, és rendszerint arra számítottak, hogy
a következő adóévben ismét elnyerik az adóbehajtás jogát és majd gyorsan
behajtanak annyi adót, amivel az előző év deficitjét pótolni tudják. Ezért
minden adóbérlő elemi érdeke volt, hogy újra és újra, minden egymást
követő adóévben ő maga köthesse meg az új szerződést az állammal.
A metoikos vetélytárs által előidézett válságot úgy próbálták menteni,
hogy , kenőpénzt" ígértek az idegennek ajánlata visszavonásáért; végül egy
talentumban egyeztek meg, ami akkoriban jelentős összeg volt.
Az eset tanulsága, hogy Alkibiadés a gazdag idegen vonzalmát kiaknáz¬
va alaposan megleckéztette a spekuláns adóbérlőket. A történetből szá¬
munkra elsősorban az releváns, hogy bármely üzletember - akár athéni
polgár, akár polgárjoggal nem rendelkező idegen — részt vehetett az állam
által meghirdetett árverésen — amely strúktúráját tekintve a mai közbe¬
szerzési eljáráshoz hasonlított. Bárki számára nyitva állt az a lehetőség,
hogy a konkurenciát túllicitálja, és ezzel magához ragadja a szerződéskötés
jogát. Az adóbehajtás jogát ugyanis a legtöbbet ígérőnek ítélték oda.""
A felajánlott pénzösszeg nagyságán kívül azonban azt is figyelembe vették
az állami szervek, hogy milyen biztosítékokat tud felajánlani a licitáló: tud-e
elegendő mértékben ingatlanokat lekötni jelzálogként (dologi biztosíték)
illetve fizetőképes kezeseket állítani (személyi biztositék).*°
Andokidés egy hasonló történetről tudósít védőbeszédében."" Agyrrhi¬
os"82 vezette az adóbérlők egy csoportját, akik a Kr. e. 402-401. évben
158 Arist. Ath. pol. 47,2. A pólétai szót Peter J. Rhodes: A Commentary, 552 így definiálja: , sellers,
makers of state contracts of all kind".
Stroud: The Grain Tax Law, 40 sqq. A licitnél azonban nem pusztán a felajánlott pénzösszeg
nagysága, hanem a biztosítékok is fontos szerepet játszottak. Ez a fenti anekdotából is jól látszik,
ahol Alkibiadés kezességére is szükség volt az ajánlat komolyan vételéhez.
Faraguna: La citta, 146 a laurioni ezüstbänyäk alapjän.
Andokidés: À misztériumokrél, 133.
Harris: Notes, 270.
45
©
460
46.
46:
8
s 140 +