Page 129 [129]
A POLIS FILOZÓFIÁJA
Platón államának alapja a szigorú társadalmi struktúra, amely a törvé¬
nyes nevelés és a nevelő törvény összjátékára épül. A polgárokat gyerekko¬
ruktól fogva tisztességes, becsületes életre nevelik, ezért esetleges botlásuk
esetén velük szemben elegendő enyhe szankciókat bevetni." A metoikoi
ugyan nem kapnak tökéletes nevelést, de mivel már huzamosabb ideje
a polisban élnek, integrálódnak, ösztönösen elfogadják az adott állam jog¬
rendjét és erkölcsi értékeit, azzal messzemenően azonosulnak. Ha mégis
botlanak, jogellenes cselekményt követnek el, szigorúbb szankciókra van
szükség velük szemben. A harmadik csoport tagjai csak átmenetileg tar¬
tózkodnak az államban, nem integrálódnak, a törvényhozó nevelési kon¬
cepciója náluk egyáltalán nem érvényesül. Jogellenes cselekmény esetén
ezért példamutató szigorral kell lesújtani rájuk; büntetésük minden esetben
kitoloncolással, a közösségből való eltávolítással párosul. Hasonló a rab¬
szolgák megítélése: a nevelésből teljesen kimaradnak, ezért nagyon szigo¬
rúan kell büntetni őket.
A szakirodalom a büntetési elméleteknél abszolút és relatív büntetési
elméletet különböztet meg, és az abszolút elmélet első képviselőjét Platón¬
ban létja:#16
Az abszolút teória első megfogalmazása Platóntól ered, aki szerint a büntetés¬
nek a megzavart harmónia helyreállításában van szerepe. A múltbeli cselekmény
büntetéssel valö megtorläsät különösen a „büneik miatt gyögyithatatlanok”
vonatkozäsäban kivänja (Gorgiasz 525b). A „Törvenyek” (862d) cimü müveben
pedig a büntetésnek a bűntettesre nézve átalakító, másokra nézve visszatartó,
elrettentő hatást tulajdonít."
A büntetés jogalapját és célját a megtorlásban látja ez az irányzat. Pél¬
dául Heller Erik kiemeli, hogy a büntetés Platónnál , az államcélok megva¬
lósítására szolgáló fontos eszközök között szerepel. Itt már a büntetésnek
a bűntettesre nézve átalakító és javító, másokra nézve pedig visszatartó
hatást tulajdonít." Horváth Tibor szerint Platón büntetéselmélete , már
nem egyszerűen a múltbeli cselekmény megtorlását célozza, hanem a gyó¬
gyítást, az arányos büntetéssel pedig a generális és a speciális prevenciót."
45 Cohen: Law, Violence, 51-52.
#6 Heller Erik: A büntetőjogi elméletek bírálata, Budapest, k. n., 1924, 11 sgg., Horváth Tibor:
A büntetési elméletek fejlődésének vázlata, Budapest, Akadémiai, 1981, 21 sgg., Nagy Ferenc
— Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Szeged, JATEPress, 1993, 191 sqq.
117 Nagy-Tokaji: Általános rész, 192.
118 Heller: A büntetőjogi elméletek, 12.
119 Horváth: A büntetési elméletek, 22.
+ 128 +