Oldal 120 [120]
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA
összetartja, s így eléri, hogy egyik a másiknak segítséget nyújtson abban,
amiben ki-ki a köznek használni tud."
Az életünk nemcsak a miénk, hanem a családunké, barátainké és azé
a közösségé is (állam, város), amelyhez tartozunk. Ezt a gondolatot később
a sztoikus filozófia is átvette, és Cicerótól kezdve számos bölcselőnél visz¬
szatér az európai szellemtörténetben.
Platón áttekinti korának görög államformáit, összegzi azok vívmányit,
így próbálja az ideális állam törvényeit, politikai rendjét kidolgozni.?! Ta¬
nának fontos része a történeti tapasztalatok számba vétele, az alkotmányos
rend örök körforgásának elemzése: , az egyik, amelyet általában elismerés¬
sel emlegetnek, az úgynevezett krétai és lakedamóni; sorrendben és érté¬
kelésben második az úgynevezett oligarchia, amely államforma azonban
sok-sok baj alatt roskadozik; ebből fejlődik a vele egyébként ellentétes de¬
mokrácia; végül a , nemes" és valamennyi közül messze kiemelkedő tyrannis,
amely a negyedik és utolsó államforma."???
Amint az fent már említésre került, az ideális állam Platón szerint a fi¬
lozófusok királyságának formájában jöhet létre. Erről így beszél:
Amíg vagy a filozófusok nem veszik át a királyi hatalmat az államokban, vagy
pedig a jelenlegi, úgynevezett királyok és uralkodók nem fognak becsületesen
és komolyan filozofálni, s amíg nem esik egészen egybe az államhatalom a fi¬
lozófiával, s azoknak a sokféle természetét, akik manapság külön haladnak az
egyik vagy másik irányba, erőszakkal ki nem rekesztjük, addig — kedves
Glaukónom - nem lehet nyugta a bajoktól az államnak.???
Az ideális államot érett korú filozófusok és filozófusnők kormányozzák,
akik közül a közhatalmat éppen gyakorló szűkebb grémiumot sorsolás
útján jelölik ki maguk közül — Platón ebben a vonatkozásban is inkább az
arisztokrácia értékrendjét és politikai elveit veszi át. Az ideális állam lé¬
nyege azonban nem egy konkrét közhatalmi struktúra kiépítése, hanem az
ideális társadalom létrehozása, amely az átgondolt, jól működő társadalmi
struktúrákon keresztül szinte , igazgatja önmagát".
Platón tudja és vallja, hogy az ideális államot nem lehet alulról jövő
kezdeményezéssel (azaz a demokrácia szabályai szerint) megvalósítani.
380 Plat. rep. 519e.
381 Ehrenberg: Der Staat, 124—125; a polis központi kategória Platón műveiben is, vö. Hölkeskamp:
Schiedsrichter, 35 sqq.
382 Plat. rep. 544c.
383 Plat. rep. 473d.
s 119 +