Oldal 79 [79]
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG
alkalmazása (személy vagy dolog elleni erőszak), és a tolvaj halálát ered¬
ményező tettnek a jogellenes cselekmény, a lopás sértettje általi végrehaj¬
tása (harmadik személyek részéről való elhárító cselekmény esetén nem
volt jogos az ölés). Démosthenés egy másik beszéde tanúsítja, hogy az
éjjeli tolvaj megölését szintén megengedte az athéni jogrend.?" Az éjjel
a sértett házába behatoló tolvaj megölése eszerint akkor is jogos volt, ha
a tolvaj nem támadt erőszakkal (fegyverrel) a védekezőre.
Az éjjeli vagy támadó tolvaj megölésének jogrend általi megengedése
sokszor még államközi szerződésekben is szabályozásra került. Így példá¬
ula Kr. e. 303-300. körül két peloponnésosi kisváros, Stymphalos és Dé¬
métrias-Sykion között kötött jogsegélyegyezmény is szabályozza ezt a tény¬
alläst:”°° A 111—124. sor szerint nem büntethető az, aki az éjjel a házba
behatoló tolvajt megöli. Hasonlóan nem büntethető a nappal fegyveresen
fellépő tolvaj (rabló) megölése. Ennek jogpolitikai oka nyilvánvalóan a rab¬
lás tényállási elemét képező személy elleni erőszak nagyfokú társadalomra
veszélyességében kereshet6.”! À jogsegélyegyezmény kontextusäban az
egyik szerződő polis polgára által a másik szerződő polis polgára sérelmé¬
re elkövetett lopás vagy rablás szankcionálásáról, illetve az archaikus
kortól a görög jogi kultúrában a fenti források tanúsága szerint is elterjedt,
általánosan elfogadott, a tulajdon védelme során gyakorolt védelmi cselek¬
mény esetlegesen emberölésbe torkolló eredményének büntetlenségét
rögzítő államközi normáról van szó.
De térjünk vissza Athénba! A Delphinon bírósága a Kr. e. 5. században
valószínűleg az ephetesek élethosszig megválasztott ötvenegy tagú testü¬
letéből állt.?? Az ephetések az emberölési bíróságok fent tárgyalt eljárási
rendje szerint tárgyalták az ügyeket.??A viszonylag nagy létszámú bírói
testület a felek meghallgatása és a bizonyítási eszközök felmutatása után
az urnákhoz járult, és titkosan szavazott a bűnösségről.?""
248 MacDowell: The Athenian Homicide Law, 76.
249 Dem. 24,113.
250 IG V 2, 357.
A felirat vonatkozó sorainak részletes elemzését adja Thiir-Taeuber: Prozessrechtliche, 172 és
180-181.
Todd: Lysias, 13 némi kétséggel csatlakozik ehhez a nézethez. Később, a Kr. e. 4. századtól már
e bíróság tagjait is sorsolás útján jelölték ki; vö. Gerhard Thür: Athén bírósági szervezete a Kr.e.
4. században, Acta Juridica et Politica, Tom. LXV., Szeged, 2004, 375; Todd: Lysias, 13
Vö. a témához az előző címben foglaltakat.
254 Thür: Athén bírósági szervezete, 384—385.
S
25
a
25:
S
25:
a
+ 78 ¢