Oldal 80 [80]
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN
A hatásosan szerkesztett perbeszédet Lysias,?? a Kr. e. 5—4. századi
Athén egyik legnevesebb szónoka írta: Euphilétos nevében mesterien épí¬
ti fel a védelem érveit az áldozat rokonainak emberölési vádja ellen."
Euphilétos áldozatát Eratosthenésnek hívták; személye nem azonosít¬
ható egyértelműen valamely történelmileg is ismert athéni polgárral.
A filológusok hangsúlyozzák, hogy ez a név igen ritkán fordult elő abban
a korban. A Harmincak között található egy ilyen nevű személy - és Lysias
egy másik beszédében őt vádolta bátyjának, Polemarkhosnak a halála
okán." Tekintve a név ritkaságát, kézenfekvőnek látszik, hogy az Euphilétos
által megölt Eratosthenés azonos volt a politikussal, vagy legalábbis annak
családjából származott. Emellett szól az is, hogy éppen Lysias írta a perbe¬
szédet Euphilétos számára. A beszédben közölt tények, élethelyzetek azt
sugallják, hogy Euphilétos egyszerű földműves volt. Nem valószínű, hogy
elegendő pénze lett volna az ünnepelt szónok alkalmazására, szolgálatainak
megfizetésére. A névazonosság alapján feltételezhető politikai összefüggés
magyarázatot nyújt Lysias személyes és politikai érdekeltségére az ügyben.
A retorikai fogások miatt nemcsak az illetékes bírák igazodtak el nehe¬
zen az állítások és csúsztatások finoman szőtt hálójában, hanem a modern
kutatók dolgát is megnehezítik a szónoki túlzások és torzítások. A minden¬
kori beszédíró feladata saját ügyfele , igazságának" meggyőző bemutatása
volt; két , igazság" állt tehát egymással szemben, és mindegyik fél igyekezett
a rá nézve kedvezőtlen tényeket, bizonyítékokat minél inkább elpalástolni.
Lysias mesteri beszédében meggyőzően ad elő egy történetet, amely a ta¬
pasztalt rétor szemében alkalmasnak látszott arra, hogy Euphilétost fel¬
mentsék az emberölés vádja alól." Érdekes megfigyelni azt a társadalmi
értékrendet, amelyet a képzett szónok beszéde tengelyébe állít: szembetű¬
nő, hogy érzelmileg egyrészt a ,jó földmíves" mítoszára és a megcsalt férj
iránti férfiúi szolidaritásra épít.
Az érvelési technika jobb megértése végett érdemes idézni a perbeszéd
néhány kardinális pontját:
255 Lysias a Kr. e. 5-4. század fordulóján élt. Vitatott, hogy az itteni áldozat, Eratosthenés azonos-e
azzal, akit bátyjának, Polemarchosnak a megölésével vádolt; lásd Todd: Lysias, 15, 113.
256 Lásd ehhez Lene Rubinstein: Main Litigants and Witnesses in the Athenian Courts, in Michael
Gagarin — Robert Wallace (Hg.): Symposion 2001. Vorträge zur griechischen und hellenistischen
Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2005, 99 sqgq.
57 Todd: Lysias, 12; Polemarchost a Harmincak uralma alatt perbe fogták és elítélték. vö. Todd:
Lysias, 15.
258 A kommentárok kiemelik az athéni mindennapi élet hű leírását a szövegben; Euphilétos mező¬
gazdasági munkát végzett, napközben a földeken dolgozott, néha napokra kint maradt, lásd
Todd: Lysias, 14.
+ 79 +