Page 73 [73]
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG
hogy a legsúlyosabbb, a közösség békéjét leginkább veszélyeztető saját kezű
(szándékos) elkövetés esetén a teljes létszámú tanács képezte a bíróságot,
míg közvetett emberölés, illetve valamely büntethetőséget kizáró ok fenn¬
forgása esetén kisebb létszámú (ötvenegy fős) bírói testületben jártak el."
Ha a szavazókövek összeszámlálása marasztaló ítéletet mutatott, a bű¬
nösnek talált vádlott köteles volt haladéktalanul száműzetésbe vonulni, és
még a száműzetésbe vezető utazásának útvonalát is előírták számára."
Boegehold feltételezi, hogy a marasztalt elkövetőt rögvest a bíróság hely¬
színéről útnak indították, azaz rövid időre sem térhett vissza a városfalakon
belülre. Ez amellett szól, hogy a Palladion mint vérbíróság a Phaléronban
található szentély mellett tárgyalt, hogy az elítéltet onnan azonnal útnak
indíthassák a tengerpart, a Peiraieus kikötője felé — azaz a közösséget mi¬
nél gyorsabban mentesítsék a miasma veszélyétől.?"?
A Delphinion bíróságán is az ephetések ötvenegy tagú, sorsolás útján ki¬
választott testülete ítélkezett. A Delphinion elé tartoztak azok az emberölé¬
si ügyek, ahol a vádlott nem vitatta, sőt elismerte az ölési cselekményt, de
arra hivatkozott, hogy valamely büntethetőséget kizáró ok forog fenn, amit
törvény rögzít. Aritotelés erről így tudósít: , Ha valaki elismeri, hogy ölt, de
azt állítja, hogy eljárása nem ütközik törvénybe, mint pl. ha felesége csábító¬
ját tetten érte, vagy ha harcban nem ismert fel valakit, vagy a versenyen
küzdelem közben történt -— az ilyen felett a Delphinionban itélkeznek.”*”°
A büntethetőséget kizáró okot a vádlott a prodikasia, a basileus által
vezetett három előzetes meghallgatás során hozhatta fel. Valójában ebben
az esetben is a vádlótól függött, hogy beleegyezik-e az emberölési pernek
a Delphinionhoz való áttételébe. Ha megtagadta, akkor az Areios pagos
tárgyalta az ügyet.
Ahogyan azt mär Aristoteles fenti idezete is mutatja, a Delphinion bi¬
róságához tartozott az úgynevezett becsületbeli emberölés esete is: ha egy
athéni polgár házasságon kívüli nemi kapcsolat közben tettenér egy idegen
férfit a feleségével, az anyjával, a lánytestvérével, a lányával vagy olyan
ágyasával, akivel szabad jogállású utódokat nemzett.?! A Delphinion tár¬
gyalta a halálos kimenetelű sportbaleseteket és a bajtárs tévedésből való
27 Valószínűleg ez nem csupán a Kr. e. 5. századi bíróságokra, hanem a Kr. e. 4. századiakra is
kijelenthető; vö. lent.
28 A száműzetés itt szankció, nem pedig a sértett csalájának bosszúja előli menekülés, ahogyan
azt az archaikus kori szabályoknál láttuk. A témához vö. a hazai irodalomban Vilmos: ,, Gyil¬
kos...", 2014, 100.
29 V6. Boegehold: The Lawcourts, 48, Dem. 23,72.
220 Arist. Ath. pol. 57,3. V6. MacDowell: The Athenian Homicide Law, 80-81.
21 Scafuro: The Forensic Stage, 196-201.
+ 72e