Oldal 254 [254]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 253 minősül akkor is, ha az adományozás formálisan miniszteri jogkör)" Következésképpen a többi szenátusi hatáskörben a különböző testületek véleményezési, javaslattételi jogkörrel működnek közre. Ez vonatkozik a kari tanácsokra is. A rektor hatáskörébe eső ügyek közül mindaz, amit az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe, szabadon átruházható." Mivel az intézményi működés és ezek körében a hatáskörök is a szervezeti és működési szabályzatban állapíthatók meg, amely szenátusi hatáskör, ezért az átruházásról sem dönthet önállóan a rektor. Csoportosíthatjuk a testületeket aszerint is, hogy hallgatók (ideértve a doktori képzésben résztvevőket és a korábbi rendszerű képzésben a doktorjelölteket is), vagy munkatársak egyedi ügyeiben járnak-e el, illetve jogosultak-e átfogó, az intézmény egy részével (valamely szervezetével) vagy egészével kapcsolatban eljárni. Utóbbi vonatkozásában hangsúlyozni kell, hogy döntési jogkört a fentiek szerint ilyen kérdésben nem gyakorolhatnak. A jogszabály alapján kötelezően létrehozandó testületek száma viszonylag kevés, ezért ha megnézzük a felsőoktatási intézmények honlapjait, meggyőződhetünk arról, hogy széles körben éltek a saját hatáskörben történő testületalakítás jogával. Jogszabályi előírás alapján működő testület a tudományos tanács, amelynek létrehozását kizárólagos szenátusi hatáskörbe utalja a törvény, azt azonban már az intézményre bízza, milyen feladatot is szán neki." Ez mindenesetre sajátos, de a hazai felsőoktatási jogalkotásra mégis jellemző megoldás. Szintén jogszabály előírása alapján működnek az intézményi, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján alakítható tudomány: illetve művészeti ági habilitációs bizottságok, valamint a konkrét habilitációs kérelmekről döntő habilitációs bíráló bizottságok. Ezek hatáskörét és feladatait a jogszabályi keretek között az intézményi szabályzat állapítja meg." A törvény általános szabályként írja elő, hogy ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is. Ez több szempontból is bizonytalanságot eredményez. Ugyanis mivel később a törvény arról is rendelkezik, hogy az intézmény köteles a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot létrehozni, amelyben a minimális hallgatói részvételi arányt (2590) is meghatározza, minden más, a hallgatók egyéb ügyeiben eljáró testület is e szabály hatálya alá értendő. Vitathatatlanul a hallgatók (doktoranduszok, doktorjelöltek) ügyeiben is eljár a doktori tanács, amelynek létére utal 316 Nftv. 12. § (8) bek. 317 Nftv. 13. § (1) bek. 318 Nftv. 12. § (3) bek. hb) pont. 319 Doktori r. 21—25. §
