Oldal 255 [255]
OCR
254 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN a törvény, és amelyre vonatkozó részletes szabályokat a Doktori r. tartalmazza." E rendelkezések között kerül rögzítésre a doktori felvételi, szigorlati bizottság, illetve komplexvizsga-bizottság, valamint az értekezést elbíráló bizottság működése is. Míg maga a doktori tanács átfogó, az intézményi doktori képzés egészére vonatkozó kérdésekben is állást foglal (miközben dönt a fokozat odaítéléséről is), a többi doktori ügyben eljáró bizottság mindig és kizárólag egyedi hallgatói ügyekben jár el. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola tanácsa segíti munkájában, ennek a doktori képzés tekintetében van döntési hatásköre. A törvény kizárólag a doktori tanácsban írja elő a hallgatói képviseletet, ami azt is jelenti, hogy a doktori cselekményekben (ideértve a felvételi eljárást is) közreműködő testületekben csak az általános törvényi követelmény alapján merül fel a hallgatók képviselete. A doktori képzés kivételével a hallgatók tanulmányaikat valamennyi képzési szinten záróvizsgával fejezik be, amelyet erre kialakított bizottság előtt kell letenniük. Nem kérdéses, hogy a záróvizsga-bizottság hallgatói ügyekben jár el, azonban hallgatók képviselete annak működése során mégsem jellemző. A törvény ítja elő kreditátviteli bizottság létrehozását és működtetését a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésére, egyben meghatározza, hogy a korábbi felsőoktatási törtvények (Ftv.1., Ftv.2.) hatálya alatt kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a hatályos törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be." A kreditátviteli bizottság is egyértelműen hallgatói ügyekben jár el, a hallgatói képviseletet munkájában azonban a törvény kizárja. (Ez utóbbi korlátozás indokára még nem sikerült és észszerű magyarázatot találni.) A törvény kötelezően írja elő a szenátus számára, hogy a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hozzon létre, amelyben azzal a megkötéssel kell biztosítani a hallgatók részvételét, hogy az általuk delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. A hallgatók ügyeiben eljáró bizottság tehát a klasszikus, mindenki által ismert tanulmányi bizottság, illetve a szociális ügyekben eljáró testület is, amely utóbbi hatáskörére a IJR. tartalmaz szabályokat: kifejezetten abba sorolja a hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési 38 valamint a hallgató kedvezményt, halasztást kérelme alapján biztosító döntést; szociális helyzetének egységes vizsgálatát a szociális ösztöndíj, illetve a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához. Mindkét esetben ugyanis akként rendelkezik a jogszabály, hogy e hatáskört a 320 Doktorir. 1-19. $ 321 Nftv. 49. § (5) bek., 113. § (3)-(4) bek. 322 Nftv. 12. § (5) bek. 33 TJR. 4. $ (4) bek. 324 TIR. 21. § (4) bek.
