minősül akkor is, ha az adományozás formálisan miniszteri jogkör)" Követke¬
zésképpen a többi szenátusi hatáskörben a különböző testületek véleményezési,
javaslattételi jogkörrel működnek közre. Ez vonatkozik a kari tanácsokra is. A
rektor hatáskörébe eső ügyek közül mindaz, amit az alapító okirat, a szervezeti
és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület
hatáskörébe, szabadon átruházható." Mivel az intézményi működés és ezek kö¬
rében a hatáskörök is a szervezeti és működési szabályzatban állapíthatók meg,
amely szenátusi hatáskör, ezért az átruházásról sem dönthet önállóan a rektor.
Csoportosíthatjuk a testületeket aszerint is, hogy hallgatók (ideértve a doktori
képzésben résztvevőket és a korábbi rendszerű képzésben a doktorjelölteket is),
vagy munkatársak egyedi ügyeiben járnak-e el, illetve jogosultak-e átfogó, az in¬
tézmény egy részével (valamely szervezetével) vagy egészével kapcsolatban eljárni.
Utóbbi vonatkozásában hangsúlyozni kell, hogy döntési jogkört a fentiek szerint
ilyen kérdésben nem gyakorolhatnak.
A jogszabály alapján kötelezően létrehozandó testületek száma viszonylag kevés,
ezért ha megnézzük a felsőoktatási intézmények honlapjait, meggyőződhetünk
arról, hogy széles körben éltek a saját hatáskörben történő testületalakítás jogá¬
val. Jogszabályi előírás alapján működő testület a tudományos tanács, amelynek
létrehozását kizárólagos szenátusi hatáskörbe utalja a törvény, azt azonban már
az intézményre bízza, milyen feladatot is szán neki." Ez mindenesetre sajátos,
de a hazai felsőoktatási jogalkotásra mégis jellemző megoldás. Szintén jogszabály
előírása alapján működnek az intézményi, illetve jogszabályi felhatalmazás alap¬
ján alakítható tudomány: illetve művészeti ági habilitációs bizottságok, valamint
a konkrét habilitációs kérelmekről döntő habilitációs bíráló bizottságok. Ezek
hatáskörét és feladatait a jogszabályi keretek között az intézményi szabályzat
állapítja meg."
A törvény általános szabályként írja elő, hogy ha a szenátus által létrehozott
bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy
a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is. Ez több szem¬
pontból is bizonytalanságot eredményez. Ugyanis mivel később a törvény arról is
rendelkezik, hogy az intézmény köteles a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális
ügyeinek intézésére állandó bizottságot létrehozni, amelyben a minimális hallgatói
részvételi arányt (2590) is meghatározza, minden más, a hallgatók egyéb ügyeiben
eljáró testület is e szabály hatálya alá értendő. Vitathatatlanul a hallgatók (dokto¬
randuszok, doktorjelöltek) ügyeiben is eljár a doktori tanács, amelynek létére utal