Page 245 [245]
244 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
garanciális elemként az is biztosítható lenne, hogy korábbi politikusok, politikai
vagy kormányzati szerepet betöltött személyek ne, illetve ne közvetlenül ülhessenek
át a kancellári székbe. A kancellár egyetértési jogát javaslattá kellene alakítani,
amelyet a rektor teljes és korlátlan kártérítési felelősség mellett bírálhatna felül.
Ha viszont követi a kancellári javaslatot, az ebből keletkező kárért a kancellárt
terhelné korlátlan felelősség. Ez egyúttal a felelősségi viszonyokat is tisztázná.
A szakmai felelősséget is világossá lehetne tenni, a jelenleg szakmaiként azo¬
nosítható, de a szabályozásban könnyen jogi felelősséggé transzformálható ha¬
táskörök esetében — ezek elsősorban a pénzügyi kötelezettséggel járók. Minden
más esetben a felelősség vizsgálata, megállapítása az intézményi szabályozásban
kialakított testület, míg a konzekvenciák levonása a szenátus és a már említett
board hatásköre lehetne. Ennek lényeges elemeit a törvény, részletszabályait az
intézményi szabályozás tartalmazhatná. Ebben kulcsszerepet kell kapnia az éves
beszámolónak, amely napjainkra sok esetben formálissá silányult, korábban — a
kancellári jogintézmény bevezetése előtt is — döntően gazdasági jelleget öltött. A
szakmai beszámolót akadémiai évhez kell igazítani és lényegében a rektori prog¬
ram megvalósításának ütemezett monitoringjaként lehetne működtetni. Ezáltal
a rektori programok is felértékelődnének.
IV.3. LEHET-E FELELŐS EGY TESTÜLET?
A jogirodalomban visszatérő elem a testületek működésének felelősségelkerülő
következményként való értékelése. Még három évtizeddel ezelőtt Szamel Lajos
foglalkozott több munkájában is a kérdéssel behatóbban," a közelmúltban pedig
Kapa Mátyás fogalmazta meg, hogy amikor a gazdálkodással kapcsolatos dön¬
téseket testületek hozzák, sőt nem ritkán több testület döntése épül egymásra,
ezek a megoldások mind alkalmasak arra, hogy az egyénre szabott felelősségi
konstrukciókat, illetve azok kialakításának lehetőségét gyengítsék vagy akár
ellehetetlenítsék.?? Ahogy arra ő is utal, léteznek erre irányadó jogi formák, pl. a
büntetőjogban a társtettesség, a polgári jogban az egyetemleges felelősség, azonban
a felsőoktatási intézmények működésében ezek részben nem alkalmasak a felelősség
385 Szamel Lajos: Koncepció a testületi felelősség szabályozásáboz, Budapest, A közigazgatás
fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata; Országos szintű kutatási főirány, A Főirány
Programirodäja, 1982 (1984), Szamel Lajos: 1986, i.m. 395-409. Szamel Lajos a testületekkel
kapcsolatos gondolatait nem a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, és nyilvánvalóan
egy teljesen eltérő jogi, politikai és társadalmi környezetben fogalmazta meg. Azonban azok
sok tekintetben mégis oly mértékben általános jellegűek, hogy analógiaként számunkra is
alkalmazhatóak, különösen azért, mert számos elemükben a mai napig aktuálisak.
389 Kapa Mátyás: i.m. 477—478.