Page 245 [245]
OCR
244 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN garanciális elemként az is biztosítható lenne, hogy korábbi politikusok, politikai vagy kormányzati szerepet betöltött személyek ne, illetve ne közvetlenül ülhessenek át a kancellári székbe. A kancellár egyetértési jogát javaslattá kellene alakítani, amelyet a rektor teljes és korlátlan kártérítési felelősség mellett bírálhatna felül. Ha viszont követi a kancellári javaslatot, az ebből keletkező kárért a kancellárt terhelné korlátlan felelősség. Ez egyúttal a felelősségi viszonyokat is tisztázná. A szakmai felelősséget is világossá lehetne tenni, a jelenleg szakmaiként azonosítható, de a szabályozásban könnyen jogi felelősséggé transzformálható hatáskörök esetében — ezek elsősorban a pénzügyi kötelezettséggel járók. Minden más esetben a felelősség vizsgálata, megállapítása az intézményi szabályozásban kialakított testület, míg a konzekvenciák levonása a szenátus és a már említett board hatásköre lehetne. Ennek lényeges elemeit a törvény, részletszabályait az intézményi szabályozás tartalmazhatná. Ebben kulcsszerepet kell kapnia az éves beszámolónak, amely napjainkra sok esetben formálissá silányult, korábban — a kancellári jogintézmény bevezetése előtt is — döntően gazdasági jelleget öltött. A szakmai beszámolót akadémiai évhez kell igazítani és lényegében a rektori program megvalósításának ütemezett monitoringjaként lehetne működtetni. Ezáltal a rektori programok is felértékelődnének. IV.3. LEHET-E FELELŐS EGY TESTÜLET? A jogirodalomban visszatérő elem a testületek működésének felelősségelkerülő következményként való értékelése. Még három évtizeddel ezelőtt Szamel Lajos foglalkozott több munkájában is a kérdéssel behatóbban," a közelmúltban pedig Kapa Mátyás fogalmazta meg, hogy amikor a gazdálkodással kapcsolatos döntéseket testületek hozzák, sőt nem ritkán több testület döntése épül egymásra, ezek a megoldások mind alkalmasak arra, hogy az egyénre szabott felelősségi konstrukciókat, illetve azok kialakításának lehetőségét gyengítsék vagy akár ellehetetlenítsék.?? Ahogy arra ő is utal, léteznek erre irányadó jogi formák, pl. a büntetőjogban a társtettesség, a polgári jogban az egyetemleges felelősség, azonban a felsőoktatási intézmények működésében ezek részben nem alkalmasak a felelősség 385 Szamel Lajos: Koncepció a testületi felelősség szabályozásáboz, Budapest, A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata; Országos szintű kutatási főirány, A Főirány Programirodäja, 1982 (1984), Szamel Lajos: 1986, i.m. 395-409. Szamel Lajos a testületekkel kapcsolatos gondolatait nem a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, és nyilvánvalóan egy teljesen eltérő jogi, politikai és társadalmi környezetben fogalmazta meg. Azonban azok sok tekintetben mégis oly mértékben általános jellegűek, hogy analógiaként számunkra is alkalmazhatóak, különösen azért, mert számos elemükben a mai napig aktuálisak. 389 Kapa Mátyás: i.m. 477—478.
