Page 237 [237]
236 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
információs rendszer számára szolgáltatott adatokkal. A normatív támogatás
jogosultságára és mértékére vonatkozóan az éves költségvetési beszámolóban
kellett elsz4molniuk.*” Az ezzel kapcsolatos felelősség, azaz a döntéselőkészítés,
tervezés, adatszolgáltatás, beszámolás egyértelműen a kancellárt terhelte. Az új
jogszabály hatályba lépése sem sokat változtatott a vitatott helyzeten. Egyrészt
azért, mert lényegében rendkívül leegyszerűsített módon a három félévre megha¬
tározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó
éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszegéből
állapítja meg az intézményi alaptámogatást, amelynek összegétől plusz-mínusz
tíz százalékos eltérítési lehetőséget biztosít a kormány számára. A tudományos
tevékenység támogatásáról, finanszírozásáról a rendelet nem szól. A fentiekben
jelzett túlzottan tág keretek tehát a hatályos jogszabállyal lényegében — legalábbis
az utóbbi terület vonatkozásában — intézményesültek. Az adatszolgáltatásért és
beszámolásért való kancellári felelősség pedig érdemben nem módosult, noha a
szabályozás a korábbihoz képest sokkal szűkszavúbb és inkább az Nftv. általános
hatásköri szabályain alapul. A felsőoktatási intézmények esetében egyébként is
nehézséget okoz a költségvetési és az intézmény működését alapvetően megha¬
tározó ún. akadémiai év közötti eltérés, különösen a bevételtervezésnél, hiszen a
tárgyévi bevételt jelentősen meghatározza a szeptemberben beiratkozó önköltséges
hallgatók száma, amelyekről a tervezési időszakban (előző év utolsó negyedéve,
tárgyév eleje) érdemi információ nem áll rendelkezésre. Ráadásul a költségvetési
szervek esetében további problémát okoz az időtényező, azaz a költségvetés végre¬
hajtása és tervezése egyidejűsége, valamint a keretszámok fejezet részéről történő
megadásának késedelmes időpontja."
Az, hogy az Nftv. az állami felsőoktatási intézmények esetében a nemzeti
vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabá¬
lyokat rendeli irányadónak, azt jelenti, hogy e szervezetek vezetőit is terhelik e
vagyonelem e minőségéből adódó kötelezettségek, azaz a felelős módon, rendel¬
tetésszerűen folyatott gazdálkodás követelménye is.?" A szakirodalom is rámu¬
tat, hogy a költségvetési szervek feladatellátáshoz biztosított számosságában és
értékében is jelentős vagyonnal való gazdálkodás fokozott felelősséget vet fel.”°®
A vagyongazdálkodás felöleli a rendeltetésszerű használatot, üzemeltetést, ál¬
lagmegóvást, hasznosítást és a nyilvántartás és ellenőrzés feladatkörét is."? Ez a
feladat közfeladatként meghatározott, amely alkalmas arra, hogy a vele kapcsolatos
rendelkezés terjedelme szűken és tágan is értelmezhető legyen, azaz utóbbi esetben
255 Finanszírozási r.1. 9. § (3)—(4) bek.
256 Szamké Jézsefné: im. 59-60.
#7 Nvtv. 7. $ (1)—(2) bek.
358 Szamkó Józsefné: i.m. 108.
9 Vigväri Andräs: Közpenzügyeink, Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005, 194.