Page 233 [233]
OCR
232 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Mindez pedig elosztási és keresztfinanszírozási mechanizmusokhoz vezet, "5 azaz , a nyereségesek tartják el a veszteségeseket , ami újabb konfliktusforrás. Ilyen körülmények között felértékelődnek a döntés gazdasági szempontjai, a veszély pedig kétirányú: vagy a financiális megfontolások írják felül az akadémiai indokokat, vagy az utóbbi érdekében a racionális gazdasági korlátokat is mellőzik. Ebben a helyzetben könnyen kerülhet csapdába a kancellár, mert vagy tisztán fiskális szempontok alapján dönt, vagy az akadémiai nyomásnak enged a béke érdekében. A béke azonban ez utóbbi esetben sem garantált, hiszen a szűkös erőforrásokért az akadémiai szférán belül folyó harcban a vesztes fél könnyen szembe fordulhat a kancellárral is. Itt van tehát kiemelt szakmai felelőssége a kancellárnak, és itt szükséges leginkább az intézményismeret, a felsőoktatásban való jártasság és az együttműködési, sőt mediátori képesség. ?? Különösen azért, mert a kancellári rendszer lényegében az akadémiai feladatok megszervezésének intézményesített szétválasztásával kizárja annak lehetőségét, hogy a szakmai és gazdálkodási szempontok egyidejűleg érvényesüljenek az intézményen belüli együttes felelősség kialakításával, illetve a részfelelősségi körök világos elhatárolásával. Ezzel szemben a jelenlegi rendszerben az egyes szempontokat a két különálló és jellegében, intézményi beágyazottságában is eltérő személy (tisztség) jeleníti meg, amely az érdemi vitát óhatatlanul személyek közötti konfliktusokkä transzformälja.”* Mindazonáltal a kancellár mozgástere e vonatkozásban is behatárolt, hiszen a pályázati úton elnyert támogatás európai uniós források fejezetek közötti előirányzat-módosításával, az előbbiekben említett, a preferált területek részére biztosított egyéb támogatás a kormány hatáskörében elrendelt előirányzatrátcsoportosítással valósul meg." Ebben az esetben az előirányzatrátcsoportosításról szóló megállapodást a költségvetési szerv felsőoktatási intézmény mint az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója szintén aláírja, az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felelősséget vállalva."? Az előirányzatrátcsoportosításra irányuló megállapodás aláírása — tekintettel általá25 Berács József et al.: 34. 239 Battis, Ulrich: 2009, i.m. 521. 40 Berács József et al.: 34. 41 Az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 41. § lehetővé teszi, hogy a kormány a kiadási előirányzatok főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével az érintettek között módosítást hajtson végre. (Ez elhatárolandó az előirányzat-módosítástól, amikor a megállapított kiadási előirányzatot növeli vagy csökkenti a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett. (Szamkó Józsefné: i.m. 67.)] 42 Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja [Ävr. 41. $ (1), (3) bek.).
