Page 233 [233]
232 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Mindez pedig elosztási és keresztfinanszírozási mechanizmusokhoz vezet, "5
azaz
, a nyereségesek tartják el a veszteségeseket , ami újabb konfliktusforrás. Ilyen kö¬
rülmények között felértékelődnek a döntés gazdasági szempontjai, a veszély pedig
kétirányú: vagy a financiális megfontolások írják felül az akadémiai indokokat,
vagy az utóbbi érdekében a racionális gazdasági korlátokat is mellőzik. Ebben
a helyzetben könnyen kerülhet csapdába a kancellár, mert vagy tisztán fiskális
szempontok alapján dönt, vagy az akadémiai nyomásnak enged a béke érdekében.
A béke azonban ez utóbbi esetben sem garantált, hiszen a szűkös erőforrásokért
az akadémiai szférán belül folyó harcban a vesztes fél könnyen szembe fordulhat
a kancellárral is. Itt van tehát kiemelt szakmai felelőssége a kancellárnak, és itt
szükséges leginkább az intézményismeret, a felsőoktatásban való jártasság és az
együttműködési, sőt mediátori képesség. ?? Különösen azért, mert a kancellári
rendszer lényegében az akadémiai feladatok megszervezésének intézményesített
szétválasztásával kizárja annak lehetőségét, hogy a szakmai és gazdálkodási
szempontok egyidejűleg érvényesüljenek az intézményen belüli együttes felelősség
kialakításával, illetve a részfelelősségi körök világos elhatárolásával. Ezzel szemben
a jelenlegi rendszerben az egyes szempontokat a két különálló és jellegében,
intézményi beágyazottságában is eltérő személy (tisztség) jeleníti meg, amely az
érdemi vitát óhatatlanul személyek közötti konfliktusokkä transzformälja.”*
Mindazonáltal a kancellár mozgástere e vonatkozásban is behatárolt, hiszen
a pályázati úton elnyert támogatás európai uniós források fejezetek közötti elő¬
irányzat-módosításával, az előbbiekben említett, a preferált területek részére
biztosított egyéb támogatás a kormány hatáskörében elrendelt előirányzatrát¬
csoportosítással valósul meg." Ebben az esetben az előirányzatrátcsoportosí¬
tásról szóló megállapodást a költségvetési szerv felsőoktatási intézmény mint az
átcsoportosított előirányzat végső felhasználója szintén aláírja, az átvevőre nézve
megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felelősséget vállalva."? Az
előirányzatrátcsoportosításra irányuló megállapodás aláírása — tekintettel általá¬
25 Berács József et al.: 34.
239 Battis, Ulrich: 2009, i.m. 521.
40 Berács József et al.: 34.
41 Az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 41.
§ lehetővé teszi, hogy a kormány a kiadási előirányzatok főösszegének változatlansága mellett
a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével az érintettek között módosítást
hajtson végre. (Ez elhatárolandó az előirányzat-módosítástól, amikor a megállapított
kiadási előirányzatot növeli vagy csökkenti a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy
csökkentése mellett. (Szamkó Józsefné: i.m. 67.)]
42 Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett
előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásá¬
ban közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált
előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja [Ävr. 41. $ (1), (3) bek.).