Page 221 [221]
220 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
a gazdasági és személyzeti ügyekben) az intézmény kevésbé önálló, ott az állam
nem csupán felügyeletet lát el, hanem tartományi szinten irányít is. Emellett van
egy köztes, a különböző együttműködéseket felölelő terület is, mindezzel pedig
egy koncentrikusan felépülő, rendkívül bonyolult vezetési-irányítási rendszer
alakult ki, amelynek egyszerűsítésére, a hazaival épp ellentétesen, a felsőoktatás
autonómiáját erősítő tisztább rendszert kívántak létrehozni. Erre támaszkodva
vették át a New Public Management modellt, amelynek révén a költségvetésre
is kiterjedően számos területen kaptak az intézmények döntési jogosultságot. A
különböző tartományok eltérő megoldást választottak: Észak-Rajna—Vesztfália
a kinevezést is magában foglaló teljes személyzeti hatáskört biztosított az intézmé¬
nyeknek, Alsó-Szászország viszont a testületi működésben látta a megoldást."
A rektor és a kancellár szakmai felelősségének még a jogszabályi rendelke¬
zésekből fakadó tételes áttekintése is jelentősen meghaladja a jelen mű kereteit,
ezért szükséges volt a kutatás során valamilyen szelekciós fogódzót választani.
A felsőoktatási joganyag csoportosításának több szempontját vonultatta fel Ma¬
darász Tibor a szabályozás szintje és tárgya elhatárolásával és ezen belül további
1.'” Tekintettel arra, hogy a felelősség vizsgálatának egyik
csoportosításokka
kulcskérdése a rektor és kancellár hatáskörének elválasztása, ezért a két vezetőhöz
tartozó feladatokat határoltam el egymástól (bár mint látni fogjuk, az elhatárolás
a kodifikációs hibák, hiányosságok okán nem mindig egyszerű), és ekét vezetőhöz
tartozó, az Nftv.-ben nevesített hatáskörből kiindulva megkerestem azokat a kife¬
jezetten felsőoktatáshoz vagy a felsőoktatási intézményhez (akár mint költségvetési
szervhez) kapcsolódó normákat, amelyekből a szakmai felelősség közvetlenül
levezethető. Ebből a szempontból ugyan egy szűkebb keresztmetszetet kaphatunk,
viszont kellően áttekinthető, rendszerezhető szabálygyűjteményhez jutunk, amely
már elegendő ahhoz, hogy a szakmai felelősség jellegzetességeit megvilágítsam.
IV.2.3.1. A rektor szakmai felelőssége
Az előzőekből kitűnően a rektori szakmai felelősség tartalma a törvény által e körbe
sorolt intézményi, intézményben megvalósuló tevékenységek alapján határozható
meg. Rektori szakmai felelősséget megalapozó rendelkezéseket az Nftv. csak
túlzott általánosságban rögzít, és az egyes végrehajtási rendeletekkel a törvényi
felsorolás kapcsán már írt problémák megismételhetőek. A különböző feladatok
13 A német tartományi megoldások magyar nyelvű összefoglalására lásd: Kováts Gergely:
2016c, i.m. 91-92.
194 Burgi, Martin - Gräf, Ilse-Dore: 1126-1127.
195 Madaräsz Tibor: i.m.