Seite 207 [207]
206 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
nemzetközi szakirodalomban is folyamatosan vizsgált kérdéskör elemző bemu¬
tatásával rávilágítottam arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetésével járó
felelősség megállapítását az alaptörvényi rendelkezések nem segítik, sőt bizonyos
tekintetben az értelmezési nehézségekből fakadóan még nehezítik is azt.
A felsőoktatási jogalkotás általában előszeretettel használ fogalmakat jog¬
szabályi értelmezés nélkül, magától értetődően, a jogalkalmazók által bevett
tartalommal. Nem csupán a felsőoktatási intézmények fogalma, vagy a vezetők
kapcsán, a hallgatói jogviszony tekintetében is. Ezzel két jelentős probléma van.
Egyrészt a jogalkalmazók számossága, jogi képzettségük eltérő színvonala vagy
akár hiánya kétségessé teszi, vajon beszélhetünk-e egyáltalán jogalkalmazók
közmegegyezéses értelmezésén, és ha igen, az vajon mennyire illeszkedik az adott
jogviszony dogmatikájába. Ráadásul számos esetben szembesülünk azzal, hogy
gyakran maga a jogalkotó is akár a korábban ismert, alkalmazott tartalomtól, akár
a jogdogmatikai okszerűségtől idegen normatív környezetet hoz létre egy fogalom
körül. Mindezt tetézve az egyébként is nagy gyakoriságú, megalapozott kritikával
illetett jogalkotás"? következtében a felsőoktatási jogszabályi környezet állandó
átalakulásban van, miközben a jogalkotó továbbra is adós a hatáskörök világos
meghatározásával és egymástól való elhatárolásával. Sőt nem csupán a törvényi
szabályozás hiányos és ellentmondó, de nagy számban tartalmaz végrehajtási
rendeletre utaló szabályt, miközben ezzel párhuzamosan e rendeletek jelentős
része hiányzik. Összességében ez olyan fogalmi és jogszabályi környezethez vezet,
amelyben a vezető végeredményben nem lehet tisztában tényleges feladataival, nem
ismerheti kötelezettségeit és a vele szemben megfogalmazott elvárásokat, mindez
pedig még akkor is kétségessé tenné a felelősség megállapítását, ha legalább annak
szabályai kidolgozottak lennének.
Mindezek alapján bizton állíthatjuk, hogy a felsőoktatási intézmények ve¬
zetésével kapcsolatos fogalomkészlet egységes értelmezést kizáróan sokszínű
mivolta, valamint a normatív környezet állapota (hiányos, ellentmondó és folya¬
matosan változó jellege) ellehetetleníti, de legalábbis jelentős mértékben megne¬
hezíti a vezetői felelősség alapos és körültekintő vizsgálatát és az azon alapuló
felelössegmegällapitäst. (A jogszabälyi kürnyezet és a felelésségmegällapitäs egymäshoz
való viszonyáboz lásd az 5. ábrát.)
2 Szabö Imre: i.m. 423., G. Karäcsony Gergely: 2014c, i.m. 490-499., Kiss Läszlö: 2016b,
i.m. 183.