Seite 206 [206]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 205
következtében a mentális, morális és jogi felelősség is önálló fogalomként, eltérő
jelentéstartalommal funkcionál." Elkülönülő felelősségértelmezéssel találkozunk a
mentális, morális és jogi szempontokból kiindulva, de befolyásolja a fogalomalkotást
a felelősséget meglapozó cselekmények jellege, iránya, a mögöttes szándékok is."
Ráadásul a felsőoktatási intézmények vezetői tekintetében - e tisztségeknek az
intézmények sajátosságaiból fakadó státusza azt eredményezi, hogy — a felelősség
megállapítása korántsem szűkíthető le a jogi felelősségfogalomra. A sok évszázados
hagyományon nyugvó szervezeti működés, a kollegialitás erőteljes érvényesülése,
az egyéni autonómiák nagy foka is szükségessé teszik a pszichológiai és etikai
felelősség vizsgálatát. A felelősségi fogalmak közötti különbségek és átfedések
alapján látható, hogy mennyire differenciált a vezető tetteinek e szempontokból való
megítélése, megítélhetősége. Mindemellett az is nyilvánvaló, hogy a jogi felelősség
kérdése is összetett, különösen a polgári jogi és munkajogi felelősség egymáshoz
való viszonyának változása, utóbbi átalakulása következtében.
Bár a vezetők körében fogalmi bizonytalansággal — törvény taxatív felsorolásából
adódóan -— nem kell számolnunk, az állami és nem állami intézmények esetében
az Nftv. és az Mt.4. vezető-fogalmának eltérései komoly következménnyel járnak.
Emellett pedig nem kerülhetők meg az állami intézmények vezetői körének jelentős
átalakulásából adódó problémák sem, elsősorban a rektor és a kancellár hatásköri
viszonyaiból adódó, a felelősségre eminensen kiható jogalkotói hibák."
"További nehézséget okoz, hogy e körben sem a közösségi, sem a hatályos
alkotmányos (alaptörvényi) szabályozás nem nyújt érdemi segítséget. Részben
azért, mert miközben a közösségi joganyag a felsőoktatás tekintetében a nemzeti
hatáskörű szabályozást részesíti előnyben, a felsőoktatásra vonatkozó számos
program végrehajtása a tagállami keretek között végső soron intézményi feladattá
válik." Mindezt érinti az EU Bíróságának egyre aktivizálódó és egyre inkább az
uniós szabályozás expanzióját jelentő ítélkezési gyakorlata."" Mindemellett az
alaptörvény sem ad útmutatást a felelősség tekintetében, e körben teljes a jogalkotó
(elsősorban az országgyűlés, állami intézmények esetében a kormány) szabadsága,
korlátot egyedül a tudomány szabadsága jelent. Magának a szabadságjognak az
értelmezése, annak az Alaptörvény-beli megfogalmazása és a rektor, kancellár
kötelezettségeire gyakorolt hatása is számos vita forrása a jogirodalomban."! A
146 Waldman, David, A. — Galvin, Benjamin M.: i.m. 328., Pless, Nicola M. - Maak, Thomas
— Waldman, A. David: i.m. 52.
47 Pless, Nicola M. — Maak, Thomas — Waldman, A. David: uo., Hamilton, V. Lee: i.m.
319-320.
148 Veres Pal — Golovics Jézsef: 2016, im. 16-17.
49 Winkler, Roland: im. 859-866.
150 Garben, Sacha: im. 136-137., 226-229.
51 Pl, Kocsis Miklés: 2011b, i.m. 30-31.