Oldal 166 [166]
OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 165 zetőket abban is, hogy ismerjék és persze be is tartsák az etikai előírásokat," ily módon a szakmai felelősség körébe esik az etikai felelősség is, miközben a szakmai felelősségbe tartozó tevékenység során az etikai felelősség tudatában kell eljárniuk. A szakmai felelősség alapját az adott tevékenység írott és íratlan szabályai, szokásai, az adott intézmény hagyományai és jelentős mértékben belső írott normái alapozzák meg. Ezek egyúttal alkalmasak a szakmai felelősség korlátozására is. Emellett — a felsőoktatási intézmények sajátos szervezeti és működési kultúrájából fakadóan — egyéb olyan tényezőket is figyelembe kell vennünk, amelyek képesek a felelősség mértékének és értékelésének befolyásolására. Ezt a körülményt jellemzi Kováts Gergely ,nagyfokú töredezettség -ként:"" ennek magyarázatát az intézménytípusban tevékenykedők egyéni autonómiájában és autonómiatudatában látja, amely körülmény konfliktusokat generál, érdekcsoportok kialakulását segítve, amelyek sokszor nem rövid távon elérendő célok teljesítésére, hanem állandó jelleggel szerveződnek, egyfajta sajátos magatartáskövetelmény, értékek, elvárások jellemezte szubkultúraként. Az egyes szubkultúrák között értelmezési, érték- és érdekkülönbségek is felmerülnek. Gyakorta az akadémiai szféra és az adminisztráció között húzódó konfliktusokat hozzák fel erre példaként, de ugyanezen érdekcsoportok az akadémiai szférán belül is, a különböző diszciplínák, részterületek művelői között is kialakulnak, hiszen e szervezetben nincs egy uralkodó csoport."" Mindebből adódóan az ún. egyetemi kormányzás , legkritikusabb tényezője az akadémiai szféra", mivel a felsőoktatási intézményekben elengedhetetlen olyan körülmények, környezet és feltétel kialakítása, amelyben a kezdetek óta töretlenül zajló alkotó tevékenység kibontakozhat, ez pedig csak az autonómiát feltételező szabadság révén valósulhat meg, arra a végrehajtó hatalom nem telepedhet rá." A probléma akkor jelentkezik, amikor az akadémiai szféra a joggal igényelt szabadság védelmében az egyéni, illetve a részérdekek és az intézményi érdek összeegyeztetése helyett kizárólag a saját maga (akár az egyén, akár a kisebb érdekcsoport) számára előnyös (vagy előnyösnek vélt) megoldást preferálja. Így viszont a számos egy időben létező szakmai csoport nem hogy nemintegrálóan hat a szervezetre, hanem kifejezetten fragmentálja azt, megalapozva az individuális szervezeti kultúrát, amely egyúttal korlátozott szervezeti azonosuläshoz vezet.!° 145 Hornyacsek Júlia: A tudományos kutatás elmélete és módszertana, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 2014, 137. #16 Kováts Gergely: 2009, i.m. 70. 4 Hrubos Ildikó: A felsőoktatási intézmények szervezetének és irányításának dimenziói, in: Bugár Gyöngyi — Farkas Ferenc (szerk.): Elkötelezettség és sokoldalúság. Tanulmánykötet Barakonyi Károly tiszteletére, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 2009, 298—300. 115 Barakonyi Károly: 2004, i.m. 595. #9 Koväts Gergely, 2009, i.m. 70-75.
