Oldal 166 [166]
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 165
zetőket abban is, hogy ismerjék és persze be is tartsák az etikai előírásokat," ily
módon a szakmai felelősség körébe esik az etikai felelősség is, miközben a szakmai
felelősségbe tartozó tevékenység során az etikai felelősség tudatában kell eljárniuk.
A szakmai felelősség alapját az adott tevékenység írott és íratlan szabályai,
szokásai, az adott intézmény hagyományai és jelentős mértékben belső írott normái
alapozzák meg. Ezek egyúttal alkalmasak a szakmai felelősség korlátozására is.
Emellett — a felsőoktatási intézmények sajátos szervezeti és működési kultúrájából
fakadóan — egyéb olyan tényezőket is figyelembe kell vennünk, amelyek képesek a
felelősség mértékének és értékelésének befolyásolására. Ezt a körülményt jellemzi
Kováts Gergely ,nagyfokú töredezettség -ként:"" ennek magyarázatát az intézmény¬
típusban tevékenykedők egyéni autonómiájában és autonómiatudatában látja, amely
körülmény konfliktusokat generál, érdekcsoportok kialakulását segítve, amelyek
sokszor nem rövid távon elérendő célok teljesítésére, hanem állandó jelleggel szer¬
veződnek, egyfajta sajátos magatartáskövetelmény, értékek, elvárások jellemezte
szubkultúraként. Az egyes szubkultúrák között értelmezési, érték- és érdekkülönb¬
ségek is felmerülnek. Gyakorta az akadémiai szféra és az adminisztráció között
húzódó konfliktusokat hozzák fel erre példaként, de ugyanezen érdekcsoportok az
akadémiai szférán belül is, a különböző diszciplínák, részterületek művelői között
is kialakulnak, hiszen e szervezetben nincs egy uralkodó csoport."" Mindebből
adódóan az ún. egyetemi kormányzás , legkritikusabb tényezője az akadémiai
szféra", mivel a felsőoktatási intézményekben elengedhetetlen olyan körülmények,
környezet és feltétel kialakítása, amelyben a kezdetek óta töretlenül zajló alkotó
tevékenység kibontakozhat, ez pedig csak az autonómiát feltételező szabadság révén
valósulhat meg, arra a végrehajtó hatalom nem telepedhet rá." A probléma akkor
jelentkezik, amikor az akadémiai szféra a joggal igényelt szabadság védelmében
az egyéni, illetve a részérdekek és az intézményi érdek összeegyeztetése helyett
kizárólag a saját maga (akár az egyén, akár a kisebb érdekcsoport) számára előnyös
(vagy előnyösnek vélt) megoldást preferálja. Így viszont a számos egy időben létező
szakmai csoport nem hogy nemintegrálóan hat a szervezetre, hanem kifejezetten
fragmentálja azt, megalapozva az individuális szervezeti kultúrát, amely egyúttal
korlátozott szervezeti azonosuläshoz vezet.!°
145 Hornyacsek Júlia: A tudományos kutatás elmélete és módszertana, Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 2014, 137.
#16 Kováts Gergely: 2009, i.m. 70.
4 Hrubos Ildikó: A felsőoktatási intézmények szervezetének és irányításának dimenziói, in:
Bugár Gyöngyi — Farkas Ferenc (szerk.): Elkötelezettség és sokoldalúság. Tanulmánykötet
Barakonyi Károly tiszteletére, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar,
2009, 298—300.
115 Barakonyi Károly: 2004, i.m. 595.
#9 Koväts Gergely, 2009, i.m. 70-75.