Page 163 [163]
OCR
162 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN visszaélés, hivatali feladatok elhanyagolása, tiltott mellékfoglalkozás.9" Az ún. akadémiai vezetők esetében gyakori fegyelmi felelősséget megalapozó probléma lehet az adott szervezeti egység munkájának megszervezésével összefüggő hiba, különösen oktatási, kutatási tevékenységet ellátó testületekbe való delegálás, felsőbb vezetők által előírt határidők, vagy a pl. tanszéken dolgozók értékelésének (minősítésének) elmulasztása. Abban egyetértés van a szakirodalomban, hogy a fegyelmi felelősség — épp az alávetettségi jellegéből adódóan — célszerűbben a közszolgálatban alkalmazandó, az ún. gazdasági munkajogban nincs helye, de a közalkalmazotti jogból a hatályos törvényi szabályozásban is fenntartott kivezetése már nem feltétlenül szerencsés." Másfelől, bár , a kötelezettségszegésért történő munkáltatói szankcionálás kétség kívül mutat párhuzamot a közszolgálatban ismert fegyelmi felelősségi rendszerrel, azonban a hierarchikus viszonyrendszerbe simuló fegyelmi jellegű szankciók a magánjogias munkajogtól idegenek." Ezzel kapcsolatban két megjegyzés szükséges: egyrészt a felsőoktatási intézmények működésében, minthogy azok rendeltetése fenntartótól függetlenül azonos, a munkaviszonyban foglalkoztatás — annak magánjellege ellenére — közelebb áll a közalkalmazotti viszony közjogias jellegéhez, ezért ez esetben kevésbé tűnik aggályosnak a fegyelmi felelősség intézményesítése, mint a magánmunkajog-viszonyok egyéb, alávetettséget, közjogi jelleget nélkülöző területein. Másrészt a fegyelmi felelősség alkalmas volt arra, hogy differenciálni képes mivoltából adódóan áthidalja azt a szakadékot, amely a jelenleg hatályos törvényi szabályozásban a valójában súlytalan figyelmeztetés és a jogviszony azonnali hatályú felmondással, illetőleg rendkívüli felmentéssel történő — a munkavállaló, közalkalmazott számára különösen súlyos következményekkel járó — megszüntetése között fennáll. A hallgatók esetében az Nftv. is a hallgatói kötelesség megszegéséhez kapcsolja tr.‘ Azonban e körben mindössze a fegyelmi felelősséget megalapozó tényállás annyit rögzít, hogy e kötelességszegésnek vétkesnek és súlyosnak kell lennie. Ebből adódóan mind az intézmény szabályozási szabadsága, mind pedig a konkrétan eljáró fegyelmi szerv mérlegelési jogköre rendkívül széles. Ez a szabadság önmagában nem aggályos, hiszen , az egyetemi bíráskodás az egyetemi autonómia védvonala""5 A fegyelmi döntést megelőző mérlegelés csak a törvény által megadott szempontok és az intézményi szabályozás által behatárolt. A mérlegelés 194 Kenderes György — Prugberger Tamás: A közszolgálati fegyelmi felelősség hazai jogi szabályozásának alakulása napjainkig a külföldi jogfejlődés tükrében, Új Magyar Közigazgatás, 5. évfolyam, 2012/10, 2—3. 195 Prugberger Tamás — Nädas György: i.m. 284-285., 324., Prugberger Tamás — Kenderes György: i.m. 249-250., Mélypataki Gábor: i.m. 92. 406 Zaccaria Marton Leé: i.m. 96. 407 Nftv. 55. § (1) bek. #8 Radovics György: i.m. 4.
