Page 164 [164]
OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 163 körében az Nftv. mindössze annyit ír elő, hogy a büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire — így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára — kell figyelemmel lenni." Nehézséget okoz egyfelől, hogy a jogalkotó a vétkesség fogalmának meghatározásávalitt is adós maradt, másfelől pedig az is, hogy a fegyelmi vétség alapjául szolgáló hallgatói kötelességek sem taxatíve meghatározhatók. Igaz, a törvény rögzíti, hogy a hallgató kötelessége megtartani a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat, tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai — illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságát." A fegyelmi vétség körében azonban nincs utalás e törvényhelyre, így kérdéses, hogy az intézményi szabályzatba nem foglalt kötelezettségek, pl. általános állampolgári kötelezettség megszegése maga utän vonhat-e fegyelmi eljárást, vagy egy bűncselekmény elkövetője kizárólag akkor tartozik-e fegyelmi felelősséggel, ha ezt a tényállási elemet az intézményi szabályzat rögzíti. Ha a hallgatói kötelességek törvényi katalógusából indulunk ki, akkor három megállapítást kell tennünk. Egyrészt szükséges rámutatni, hogy az intézményi hagyományok megsértésének fegyelmi felelősség tárgyává tétele kifejezetten jogbizonytalansághoz vezet, mint ahogy az emberi méltóság megsértésének fogalma sem tekinthető e normakörnyezetben kellően pontosnak. Végül behatóbban szükséges vizsgálni az intézményi szabályzatok körét, illetve az azokban foglaltak megsértésének eseteit. Az, hogy mi tekintendő intézményi szabályzatnak, viszonylag egyértelműen meghatározható, hiszen az Nftv. kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. A probléma az, hogy egyrészt maga az Nftv. 2. melléklete a szervezeti és működési H ezáltal a felsorolás példálózó szabályzat részeit a ,különösen" kitétellel vezeti fel, lesz, másrészt az Nftv. is utal rá, hogy bizonyos kérdéseket jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban kell rendezni. Bár feltehetően az intézmények a törvényből adódóan kötelező, honlapon való közzététel során nem tesznek különbséget a két szabályzattípus között, de a szervezeti és működési szabályzaton kívüli szabályzatok közzététele az Nftv.-ből nem következik. Az már csak jogalkotási ,csemege", hogy a szenátus hatáskörénél a doktori szabályzat a szervezeti és működési szabályzat mellett önálló normaszövegként szerepel, miközben a 2. 199 Nftv. 55. § (3) bek. #10 Nftv. 43. § (2) bek. “1 Nftv. 11. § (1) bek. a)—b) pont
