Page 163 [163]
162 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
visszaélés, hivatali feladatok elhanyagolása, tiltott mellékfoglalkozás.9" Az ún.
akadémiai vezetők esetében gyakori fegyelmi felelősséget megalapozó probléma
lehet az adott szervezeti egység munkájának megszervezésével összefüggő hiba,
különösen oktatási, kutatási tevékenységet ellátó testületekbe való delegálás, fel¬
sőbb vezetők által előírt határidők, vagy a pl. tanszéken dolgozók értékelésének
(minősítésének) elmulasztása. Abban egyetértés van a szakirodalomban, hogy
a fegyelmi felelősség — épp az alávetettségi jellegéből adódóan — célszerűbben a
közszolgálatban alkalmazandó, az ún. gazdasági munkajogban nincs helye, de a
közalkalmazotti jogból a hatályos törvényi szabályozásban is fenntartott kivezetése
már nem feltétlenül szerencsés." Másfelől, bár , a kötelezettségszegésért történő
munkáltatói szankcionálás kétség kívül mutat párhuzamot a közszolgálatban is¬
mert fegyelmi felelősségi rendszerrel, azonban a hierarchikus viszonyrendszerbe
simuló fegyelmi jellegű szankciók a magánjogias munkajogtól idegenek." Ezzel
kapcsolatban két megjegyzés szükséges: egyrészt a felsőoktatási intézmények
működésében, minthogy azok rendeltetése fenntartótól függetlenül azonos, a
munkaviszonyban foglalkoztatás — annak magánjellege ellenére — közelebb áll a
közalkalmazotti viszony közjogias jellegéhez, ezért ez esetben kevésbé tűnik aggá¬
lyosnak a fegyelmi felelősség intézményesítése, mint a magánmunkajog-viszonyok
egyéb, alávetettséget, közjogi jelleget nélkülöző területein. Másrészt a fegyelmi
felelősség alkalmas volt arra, hogy differenciálni képes mivoltából adódóan áthidalja
azt a szakadékot, amely a jelenleg hatályos törvényi szabályozásban a valójában
súlytalan figyelmeztetés és a jogviszony azonnali hatályú felmondással, illetőleg
rendkívüli felmentéssel történő — a munkavállaló, közalkalmazott számára külö¬
nösen súlyos következményekkel járó — megszüntetése között fennáll.
A hallgatók esetében az Nftv. is a hallgatói kötelesség megszegéséhez kapcsolja
tr.‘ Azonban e körben mindössze
a fegyelmi felelősséget megalapozó tényállás
annyit rögzít, hogy e kötelességszegésnek vétkesnek és súlyosnak kell lennie.
Ebből adódóan mind az intézmény szabályozási szabadsága, mind pedig a konk¬
rétan eljáró fegyelmi szerv mérlegelési jogköre rendkívül széles. Ez a szabadság
önmagában nem aggályos, hiszen , az egyetemi bíráskodás az egyetemi autonómia
védvonala""5 A fegyelmi döntést megelőző mérlegelés csak a törvény által meg¬
adott szempontok és az intézményi szabályozás által behatárolt. A mérlegelés
194 Kenderes György — Prugberger Tamás: A közszolgálati fegyelmi felelősség hazai jogi sza¬
bályozásának alakulása napjainkig a külföldi jogfejlődés tükrében, Új Magyar Közigazgatás,
5. évfolyam, 2012/10, 2—3.
195 Prugberger Tamás — Nädas György: i.m. 284-285., 324., Prugberger Tamás — Kenderes
György: i.m. 249-250., Mélypataki Gábor: i.m. 92.
406 Zaccaria Marton Leé: i.m. 96.
407 Nftv. 55. § (1) bek.
#8 Radovics György: i.m. 4.