Oldal 155 [155]
OCR
154 VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN megszegő, illetőleg a versenytilalmi rendelkezésekbe ütköző magatartást tanúsító 367 addig most már az Mt.4. munkavállalók felelősségét említette a jogirodalom, szabályozása általánosságban hívja fel a Ptk. alkalmazását a kártérítés körében, és csak a kárfelelősség összegszerűségében állapít meg eltérő szabályokat. Ez alapján álláspontom szerint már megfordult az irány, a kártérítés amunkajogban is polgári jogi alapokon nyugszik, és csak a jogviszony sajátosságára tekintettel alkalmazott különös szabályként jelenik meg eltérő rendelkezés. Így ebben is a Ptk.-Mt. lex generalis — lex specialis viszonyának példája világlik ki. Más esetben pedig olyan új jogintézmények jelennek meg az Mt.4.-ben, amelyek egyértelműen a Ptk. (mint újonnan elfogadott kódex) hatására kerültek beemelésre (pl. a már említett előreláthatósági klauzula). A Ptk. mögöttes jellege bizonyos elemeiben akkor is jelen van, ha az Mt.4. kifejezetten nem hívja fel az adott rendelkezést. Erre mutat rá Lőrincz György a vezető kártérítési felelősségét korlátozó munkaszerződési rendelkezés kapcsán, kimondva, hogy , jóllehet a Ptk. 6:152. § alkalmazását az Mt. kifejezetten nem rendeli, — szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés nézetem szerint semmis. Ennek megfelelően az ilyen jellegű károkozásért való felelősség a vezető tisztségviselő esetében sem zárható ki, "9 Ez azt jelenti, hogy a jogirodalom elfogadja, hogy a Ptk. szabályrendszere akkor is beleavatkozik a felek szerződéses viszonyába, ha azt az Mt.4. kifejezetten nem írja elő. Tehát a szerződés magánjogi elve a munkajog kontraktuális jellegéből adódóan a kártérítés körében is erőteljesebben érvényesül, mint amennyire az a munkajog jogági elkülönüléséből következne. Emellett azokban az esetekben is, amikor az Mt.4. pl. sa szociális partnerek egymás felé fennálló kártérítési felelősségére sajátos szabályozást nem ad", egyértelműen a Ptk. kártérítési rendszere lép be." Álláspontom szerint összességében elmondható, hogy a munkajogban szabályozott kártérítési rendelkezések három , ágon" gyakorlatilag a Ptk.-t emelik be: kifejezetten utaló szabállyal; a Ptk. rendelkezésével tartalmilag vagy alapelveit tekintve azonos saját rendelkezéssel; vagy pedig úgy, hogy szabályozatlanul hagyva egy területet, végső soron megteremtik a bírói gyakorlat számára a Ptk. alkalmazhatóságát. Ezekből adódóan ma már nem áll meg a munkajogi 367 Fézer Tamás: A munkajog kárfelelősségi rendszere, in: Fézer Tamás (szerk.): A kártérítési jog magyarázata, Budapest, Complex, 2010, 430. 368 Sipka Péter: 2013, i.m. 736—737. 369 Lőrincz György: A vezető állású munkavállaló, in: Kardkovács Kolos (szerk.): A Munka Törvénykönyvének magyarázata, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2014, 389. (2014b) *” Lérincz Gyérgy: 2014a, iim. 5, Példaként a sztrajkjog gyakorlásával okozott kárt hozza fel.
