Oldal 155 [155]
154 VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN
megszegő, illetőleg a versenytilalmi rendelkezésekbe ütköző magatartást tanúsító
367 addig most már az Mt.4.
munkavállalók felelősségét említette a jogirodalom,
szabályozása általánosságban hívja fel a Ptk. alkalmazását a kártérítés körében,
és csak a kárfelelősség összegszerűségében állapít meg eltérő szabályokat. Ez
alapján álláspontom szerint már megfordult az irány, a kártérítés amunkajogban
is polgári jogi alapokon nyugszik, és csak a jogviszony sajátosságára tekintettel
alkalmazott különös szabályként jelenik meg eltérő rendelkezés. Így ebben is a
Ptk.-Mt. lex generalis — lex specialis viszonyának példája világlik ki. Más esetben
pedig olyan új jogintézmények jelennek meg az Mt.4.-ben, amelyek egyértelműen
a Ptk. (mint újonnan elfogadott kódex) hatására kerültek beemelésre (pl. a már
említett előreláthatósági klauzula).
A Ptk. mögöttes jellege bizonyos elemeiben akkor is jelen van, ha az Mt.4.
kifejezetten nem hívja fel az adott rendelkezést. Erre mutat rá Lőrincz György a
vezető kártérítési felelősségét korlátozó munkaszerződési rendelkezés kapcsán,
kimondva, hogy , jóllehet a Ptk. 6:152. § alkalmazását az Mt. kifejezetten nem
rendeli, — szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget
megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési
kikötés nézetem szerint semmis. Ennek megfelelően az ilyen jellegű károkozásért
való felelősség a vezető tisztségviselő esetében sem zárható ki, "9 Ez azt jelenti,
hogy a jogirodalom elfogadja, hogy a Ptk. szabályrendszere akkor is beleavatkozik
a felek szerződéses viszonyába, ha azt az Mt.4. kifejezetten nem írja elő. Tehát a
szerződés magánjogi elve a munkajog kontraktuális jellegéből adódóan a kárté¬
rítés körében is erőteljesebben érvényesül, mint amennyire az a munkajog jogági
elkülönüléséből következne. Emellett azokban az esetekben is, amikor az Mt.4.
pl. sa szociális partnerek egymás felé fennálló kártérítési felelősségére sajátos
szabályozást nem ad", egyértelműen a Ptk. kártérítési rendszere lép be."
Álláspontom szerint összességében elmondható, hogy a munkajogban
szabályozott kártérítési rendelkezések három , ágon" gyakorlatilag a Ptk.-t emelik
be: kifejezetten utaló szabállyal; a Ptk. rendelkezésével tartalmilag vagy alapelveit
tekintve azonos saját rendelkezéssel; vagy pedig úgy, hogy szabályozatlanul
hagyva egy területet, végső soron megteremtik a bírói gyakorlat számára a
Ptk. alkalmazhatóságát. Ezekből adódóan ma már nem áll meg a munkajogi
367 Fézer Tamás: A munkajog kárfelelősségi rendszere, in: Fézer Tamás (szerk.): A kártérítési
jog magyarázata, Budapest, Complex, 2010, 430.
368 Sipka Péter: 2013, i.m. 736—737.
369 Lőrincz György: A vezető állású munkavállaló, in: Kardkovács Kolos (szerk.): A Munka
Törvénykönyvének magyarázata, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2014, 389.
(2014b)
*” Lérincz Gyérgy: 2014a, iim. 5, Példaként a sztrajkjog gyakorlásával okozott kárt hozza fel.