Page 142 [142]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI I4I és vezetői tevékenységéért. "? Továbbgondolva: a kötelezettségnek felelősséget kell maga után vonnia, a kettőnek egymással arányban kell állnia, és azt kell biztosítania, hogy a vezetett szervezet megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek." Ezek a követelmények jogszabályból, belső szabályozókból is eredhetnek, de megfogalmazhatják a vezető felett működő irányító szervek is. Sőt mindezt a felsőoktatási intézményekre vetítve — a szervezetek önkormányzati jellegéből adódóan — megfogalmazhatják maguk a vezetettek is. A felsőoktatási intézmények vezetésével szemben nem szervezettipikusan (tehát nem csak sajátosan velük szemben támasztottként) megjelenő követelmények a törvényesség, a hatékonyság, a jogszabályban stb. meghatározott alapfeladatok teljesítése." A felsőoktatási intézményekkel szemben azonban részben külső, részben pedig a belső (tehát a , választók" irányából érkező) elvárás a hagyományok messzemenő figyelembevétele, a szervezet demokratikus működtetése, az egyéni és a legkisebb közösség szintjéig lehatoló autonómia tiszteletben tartása, a szubszidiaritás elvének biztosítása, a választott vezetők programígéreteinek betartása." Természetesen az utóbbi néhány elem az akadémiai vezetők (rektor, dékán, intézetigazgató ) esetében érvényes. Jól látszik, hogy e követelmények gyakran egymással vagy akár a jogszabályokkal is szemben álló elvárásokat fogalmaznak meg, tehát amikor a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelősségét vizsgáljuk, e sajátos körülményekre is ügyelni kell. A felelősség alapja a vezető aktív vagy passzív magatartása, azaz cselekvése vagy annak elmaradása. A jogban ez általában tevőleges vagy mulasztásban megnyilvánuló jogsértésért való felelősségként jelenik meg. Álláspontom szerint általában véve úgy fogalmazhatunk, hogy a vezető a döntése vagy döntése elmaradása következményeiért felel. A döntés elmaradása esetén általában kimutatható 313 Braibant, Guy: The past and the future public administration, International Review of Administration Sciences, 68. évfolyam, 2002/3, 337. Idézi: Fabian Adrian: Vezeték és beosztottak a magyar közigazgatásban, Budapest-Pécs, Dialog Campus Kiadó, 2011, 89. 34 Fábián Adrián: 2002, i.m. uo. 35 Az angol felsőoktatással foglalkozó jogirodalom is a felelősség hasonló elemeit foglalja össze: törvénysértésért, azon belül a vagyonkezelésért, a bizalomsértésért fennálló és a kvázi cégvezetői felelősséget, az általános büntetőjogi, a polgári jogi és általában a kötelességszegésért fennálló felelősséget. Hall, John — Hyams, Oliver: i.m. 55—56. Az Egyesült Államok szabályozásában két lényeges csoportosítási szempontot vázol William A. Kaplin és Barbara A. Lee: egyrészt a felelősséget két részre: intézményi és egyéni felelősségre osztják, másrészt a felelősség két alaptípusaként a hanyagságot (gondatlanság) és a szándékosságot különítik el. Hozzáteszik emellett, hogy a felelősség típusa és terjedelme mindig függ a jogforrástól: azaz szövetségi vagy állami alkotmányból, illetve szövetségi, állami vagy helyi egyéb jogszabályból vagy rendelkezésből vezethetö-e le. Kaplin, William A. — Lee, Barbara A..: i.m. 2.1., 4.7.4. (https://goo.gl/aFdQaK 2016. 07. 25.) 316 Ezek a szempontok nem csupán magyar sajátosságok, ezt mutatja a CHE már említett tanulmánya is. (Püttmann, Vitus: i.m.)
