Page 142 [142]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI I4I
és vezetői tevékenységéért. "? Továbbgondolva: a kötelezettségnek felelősséget kell
maga után vonnia, a kettőnek egymással arányban kell állnia, és azt kell biztosítania,
hogy a vezetett szervezet megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek."
Ezek a követelmények jogszabályból, belső szabályozókból is eredhetnek, de megfo¬
galmazhatják a vezető felett működő irányító szervek is. Sőt mindezt a felsőoktatási
intézményekre vetítve — a szervezetek önkormányzati jellegéből adódóan — megfogal¬
mazhatják maguk a vezetettek is. A felsőoktatási intézmények vezetésével szemben
nem szervezettipikusan (tehát nem csak sajátosan velük szemben támasztottként)
megjelenő követelmények a törvényesség, a hatékonyság, a jogszabályban stb. megha¬
tározott alapfeladatok teljesítése." A felsőoktatási intézményekkel szemben azonban
részben külső, részben pedig a belső (tehát a , választók" irányából érkező) elvárás
a hagyományok messzemenő figyelembevétele, a szervezet demokratikus működ¬
tetése, az egyéni és a legkisebb közösség szintjéig lehatoló autonómia tiszteletben
tartása, a szubszidiaritás elvének biztosítása, a választott vezetők programígéreteinek
betartása." Természetesen az utóbbi néhány elem az akadémiai vezetők (rektor,
dékán, intézetigazgató ) esetében érvényes. Jól látszik, hogy e követelmények gyakran
egymással vagy akár a jogszabályokkal is szemben álló elvárásokat fogalmaznak meg,
tehát amikor a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelősségét vizsgáljuk, e sajátos
körülményekre is ügyelni kell.
A felelősség alapja a vezető aktív vagy passzív magatartása, azaz cselekvé¬
se vagy annak elmaradása. A jogban ez általában tevőleges vagy mulasztásban
megnyilvánuló jogsértésért való felelősségként jelenik meg. Álláspontom szerint
általában véve úgy fogalmazhatunk, hogy a vezető a döntése vagy döntése elmara¬
dása következményeiért felel. A döntés elmaradása esetén általában kimutatható
313 Braibant, Guy: The past and the future public administration, International Review of
Administration Sciences, 68. évfolyam, 2002/3, 337. Idézi: Fabian Adrian: Vezeték és
beosztottak a magyar közigazgatásban, Budapest-Pécs, Dialog Campus Kiadó, 2011, 89.
34 Fábián Adrián: 2002, i.m. uo.
35 Az angol felsőoktatással foglalkozó jogirodalom is a felelősség hasonló elemeit foglalja
össze: törvénysértésért, azon belül a vagyonkezelésért, a bizalomsértésért fennálló és
a kvázi cégvezetői felelősséget, az általános büntetőjogi, a polgári jogi és általában a
kötelességszegésért fennálló felelősséget. Hall, John — Hyams, Oliver: i.m. 55—56. Az
Egyesült Államok szabályozásában két lényeges csoportosítási szempontot vázol William
A. Kaplin és Barbara A. Lee: egyrészt a felelősséget két részre: intézményi és egyéni
felelősségre osztják, másrészt a felelősség két alaptípusaként a hanyagságot (gondatlanság)
és a szándékosságot különítik el. Hozzáteszik emellett, hogy a felelősség típusa és terjedelme
mindig függ a jogforrástól: azaz szövetségi vagy állami alkotmányból, illetve szövetségi,
állami vagy helyi egyéb jogszabályból vagy rendelkezésből vezethetö-e le. Kaplin, William
A. — Lee, Barbara A..: i.m. 2.1., 4.7.4. (https://goo.gl/aFdQaK 2016. 07. 25.)
316 Ezek a szempontok nem csupán magyar sajátosságok, ezt mutatja a CHE már említett
tanulmánya is. (Püttmann, Vitus: i.m.)