Page 134 [134]
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 133
ät az etikumba.”* Itt azonban kardinális kérdés, hogy a közösség által megalkotott
etikai normák általános érvényűek legyenek, ellenkező esetben mértékadó sze¬
repük csupán a szervezet keretei között érvényesül, ezáltal lehetőség nyílik arra,
hogy az intézmény és külső személyek viszonyában eltérő módon ítéljék meg a
magatartásokat (lényegében kettős mércét alkalmazva). Az előzőekben írtak
miatt is fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a hazai felsőoktatási intézmé¬
nyek mennyiben és milyen mélységben alkottak írásba foglalt etikai szabályokat.
Ennek áttekintéséhez támpontot nyújtott a Magyar Rektori Konferencia által
készített felmérés, amely szerint 2014-ben a huszonhat hazai egyetem közül ti¬
zenegyben volt etikai szabályzat." Hogy rövid áttekintést kaphassunk a magyar
helyzetről, szúrópróba szerűen — csupán néhány főleg nagyobb, meghatározóbb
egyetem tekintetében tekintsük át, hogy az etikai szabályozás kitér-e a vezetői
etika kérdésére. Az Eötvös Loránd Iudományegyetemre, a Szegedi Iudomány¬
egyetemre, a Debreceni és Miskolci Egyetemre, valamint a Budapesti Műszaki
és Gazdaságtudományi Egyetemre kiterjedő vizsgálat azt mutatta meg, hogy az
ELTE kivételével valamennyi intézmény rendkívül részletesen, esetenként egyezően
rendezi a kérdést." Az ELTE Etikai kódexe jellegét tekintve lényegesen eltér a
vizsgált többi intézményétől: szemben azok szabályzati jellegével, e normaszöveg
inkább rövid etikai iránymutatásként került megfogalmazásra, noha megszegése
esetére részletes szankciórendszert és eljárásrendet rögzít." E megfogalmazásbeli
különbséget leszámítva azonban ez a kódex is kitér a vezetői etikai felelősségre,
és tartalmát tekintve végső soron a többivel egybehangzóan fogalmazza meg az
egyetem valamennyi vezetőjével szemben támasztott követelményeket, amelyeket
a következőkben foglalok össze.
A vezetővel szemben megfogalmazott elvárások zöme a munkatársakkal,
különösen a beosztottakkal való kívánatos viszonyt határozza meg, illetve a mel¬
283 Peschka Vilmos: i.m. 181.
> Erey, Dieter: Ethische Grundlagen guter Führung, München, Roman Herzog Institut,
2015, 58-59. http://www.romanherzoginstitut.de/uploads/tx_mspublication/RHI_
ETHISCHE_GRUNDLAGEN_web.pdf 2016.07.01.)
285 Mezey Barna: 2014, im. 655-656. Az MRK felmérése arra vonatkozott, hogy az etikai
szabályozás egyaránt kitér-e tudományetikai és általános oktatásetikai kérdésekre. 2014-ben a
tizenegy vizsgált egyetemből kilenc állami és a két magán felsőoktatási intézmény volt, valamint
e körbe soroltak két állami intézményt is, ahol elfogadás előtt áll az etikai kódex (ELTE, PTE).
Azóta az ELITE kódexe már hatályba lépett, a PTE még nem alkotott átfogó szabályozást.
286 A vizsgált egyetemek etikai kódexének fellelhetőségét lásd a Mellékletben.
287 Itt szükséges utalni arra, hogy a Magyar Rektori Konferencia a nyugat-európai egyetemi
gyakorlat áttekintése során arra a következtetésre jutott, hogy a legnagyobb tradíciójú
intézmények között is eltérések tapasztalhatók a szabályozás mélységét, részletezettségét
tekintve, amely európai viszonylatban is rendkívül sokszínűvé teszi a normaösszességet.
(Mezey Barna: 2014, i.m. 663.)