Page 135 [135]
134 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
lőzendő magatartásokat sorolja fel." Eleve alapvető kívánalom, hogy a vezető
minden esetben tartózkodjon attól, hogy pozícióját előnyszerzésre használja fel,
de a munkatársakkal kapcsolatban külön is megjelenik az az etikai követelmény,
hogy a vezető ne használja ki az alá-fölérendeltségi viszonyt magánérdekű célból,
nemcsak a munkahelyen, de a munkaviszonnyal nem összefüggő helyzetekben
sem. A vezető a függelmi viszonyra hivatkozva, vagy annak kihasználásával nem
befolyásolhatja a beosztottak politikai, világnézeti meggyőződését, és nemis töre¬
kedhet erre. Az etikai elvárások közé sorolják, hogy a vezető csak olyan feladatokkal
bízza meg beosztottjait, amelyek teljesítése a beosztott felkészültsége, pozíciója és
aktuális feladatai alapján joggal elvárható. A vezetőnek emellett biztosítania kell
beosztottjai számára a teljes esélyegyenlőséget, a szükséges és lehetséges nyilvá¬
nosságot, különösen a pályázati, publikálási, tudományos minősítéssel összefüggő
döntések során. Ebben a kívánalomban visszaköszön az alkalmazott etika által
az egyes foglalkozások művelőivel, például az ügyvédi (jogászi) hivatásrenddel
szemben támasztott elfogulatlanság és bátorság"? követelménye. A szakirodalom
már közel negyed századdal ezelőtt felhívta arra a figyelmet, hogy az a körülmény,
hogy adott esetben a vezetők előzetes megfontolás alapján adják ki a kutatási
témákat, gyakran veti fel a szubjektivitás gyanúját akkor is, ha a választott személy
az egyébként fennálló egyéni rokonszenvtől függetlenül is érdemes arra."
A kódexek az etikus vezetés körébe sorolják a beosztottak folyamatos önkép¬
zéséhez, továbbképzéséhez nyújtandó erkölcsi támogatást és az ezekre ösztönzést.
Ugyancsak ide tartozik az udvarias magatartás és a pontos munkavégzés megköve¬
telése, ez utóbbival összefüggésben a munkatársak részére a szükséges információk
beszerzése és rendelkezésre bocsátása, az esetlegesen kialakuló szakmai problémák
belső megoldásának elősegítése, amelybe beletartozik egyrészt, hogy a vezető
közölje beosztottjaival, ha munkájukban szakmai hibát észlel, másrészt figyeljen
munkatársai szakmai és emberi problémáira, meghallgatásuk során legyen tapin¬
tatos, türelmes. A vezetői etikai felelősség magában foglalja a vezető tartózkodását
a munkatársak rossz színben feltüntetésétől, és mások erre való törekvéseinek
határozott visszautasítását is. Ezek mellett kiemelten szükséges utalni a döntések
288 Ez összhangban áll a vezetői etikára irányuló nemzetközi kutatásokkal is, amelyek homlok¬
terébe is a beosztottakkal való kapcsolattartás (elégedettség, kommunikáció, transzparencia)
került. (Kerschreiter, Rudolf —Eisenbeiss, Silke Astrid: Ethische Führung, in: Felfe, Jörg
(szerk.): Trends der psychologischen Führungsforschung: Neue Konzepte, Methoden und
Erkenntnisse, Göttingen, Hogrefe Verlag, 2015, 27-37., Schetter, Franziska: Ethische
Führung und Arbeitgeberattraktivität: Zusammenhänge, Hamburg, Disserta Verlag, 2014,
80-83., 92-95.)
2# Hazard Jr., Geoffry C. - Dondi, Angelo: Legal Ethics. A Comparative Study, Stanford,
Stanford University Press, 2004, 293.
9 Ertl István: Etikai kérdések — más tudományterületről nézve, Magyar Tudomány, 99.
évfolyam, 1992/6, 711.