Oldal 125 [125]
I24 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
elsősorban az egyén lelki folyamatait vizsgálja, ebből adódóan nehezen vizsgálható
a különböző emberi csoportok, intézmények együttes cselekvéseinek mentális
motívuma. Ha az attribúció szakirodalmából indulunk ki, akkor teljes joggal csak
az egyén esetében beszélhetünk arról, hogy az egyik személy a másik törekvéseit,
motívumait, szándékát miből és hogyan olvassa ki. Az egyének csoportban való
cselekvésének, és ennek analógiájára az intézmények külső megítélésének vizsgá¬
lata több aspektusból (csoportidentitás, sztereotípiakutatás, intézményi imázs)
megvalósul, de az előbb jelzett kiindulópontra tekintettel az attribúció alapvetően
nem szakad el az egyéntől.
Az etikus vezetés épp azáltal válik ,kifizetődőbbé", hogy azok a vezetők, akik
magas integritással rendelkeznek, munkájukat az etikus elvárásoknak megfelelően
végzik, képesek a többieket jelentősen jobb teljesítményre sarkallni. Ezért a vezetők
kiválasztása amennyire létfontosságú, annyira bonyolult folyamat, amelyet csak
egy megfelelő felkészültségű, a szükséges pszichológiai ismeretek birtokában lévő
személyekből kialakított grémium képes maradéktalanul teljesíteni, és ők is csak
egy világos, szakmai módszertan szerint kialakított elvárásrendszer alapján."
Ennek kiemelése azért sem mellőzhető, mert vitathatatlan, hogy sem a rektor,
sem a kancellár kiválasztása nem e metodikával valósul meg. Míg azonban a rektor
esetében e hiányosság az azt egyébként bizonyos szempontból ellensúlyozni képes
autonóm és demokratikus döntéshozatalból vagy legalábbis annak lehetőségéből"
fakad, arra a kancellár kiválasztásánál szakmai magyarázatot nem találunk. Igaz
lényegében azt sem tudjuk, milyen metodikával történik a kancellár kiválasztása
— az egyetlen információ, hogy a kancellári pályázati eljárásban a bizottságban a
felsőoktatási intézmény rektora részt vesz."
Az etikus, az átalakító vagy a szolgáló vezető kapcsán kidolgozott vezetéselméle¬
tek egyaránt arra keresik a választ, miként tehető a vezető által sikeresebbé a szervezet.
A siker meghatározó elem az attribúciós elméletekben és a felelősségattribúcióra
épülő tanokban is. Korábban már volt szó arról, hogy a cselekvő magatartására milyen
hatással bír a nézet! A ,nézet-elem" egyike a cselekvő kudarcról és a sikerről való
feltételezése. Amint azt Harold A. Kelley és Jobn L. Micbela által ismertetett vizsgá¬
latok többsége kimutatta, a sikert a cselekvő személynek, az ő egyéni képességeinek
#6 De Hoogh, Annabel H. B. - Den Hartog, Deanne N:: i.m. 308.
#7 Az állami felsőoktatási intézmények szenátusai ugyan visszakapták a rektorválasztás
hatáskörét, ugyanakkor nincs olyan garanciális szabály (értve ezalatt a befolyásmentes
működést összességében biztosító jogszabályi és rendszerkörnyezetet), amely a fenntartó
állam informális befolyásolási törekvését egy számára kedvező személy rektori székbe
juttatásában teljes mértékben kizárná.
48 Nftv. 24. § (6) bek. f) pont, beiktatta a a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC. törvény 11. § 2018. december
18-ával.