Page 86 [86]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 85
a technokrata szellemiségre, formalizáltabb tevékenységre utal." Ugyanezen a
véleményen van Oliver Kobmann is, aki szerint a menedzsment (, Management")
a hagyományos ,intuitiv” vezetés (,Führung”) professzionalizält formäja, amely
két fontos mechanizmust is magában foglal. Egyrészt azt a folyamatot, amely
garantálni képes, hogy a vezetett személyek a feladatteljesítéssel összefüggésben
visszajelzéseket adjanak. Másrészt annak a biztosítását, hogy a vezetők elsajátítják
az arra ügyelés képességét, hogy a visszajelzés meg is valósuljon. A belső folyamatok
és összefüggések megértése jelenti ugyanis az ilyen sajátos szervezetek vezetésének
bázisát." Ez pedig szoros összefüggést mutat az egyéni és az intézményi érdekek
közötti közvetítés jelentőségével, mert ez lehet egyaránt az alapja az intézményen
belüli alkuképességnek és a külső kihívásra történő megfelelő reagálásnak, amely
a hatékony intézményirányítás egyik záloga." Halász Gábor úgy véli, hogy ma
már a felsőoktatási menedzsment a kornak megfelelő kifejezés: ,2009 nyarán a
felsőoktatási menedzsmentre utaló szóösszetételek különböző formái magyarul
és angolul a Google keresőjében együttesen milliós nagyságrendű említésszámot
jeleztek vissza." Mindazonáltal a menedzsment maga nem egyféle típust, hanem
az intézmények vezetésének különböző modelljeit (domináló akadémiai jelleggel,
a közszolgáltatási funkció hangsúlyozásával vagy piaci alapon működő és mű¬
ködtethető szervezetek) öleli fel, és számos vezetési területet foglal magában."
7° Kleimann, Bernd: i.m. 330-332. Haldsz Gäbor is utal rä, hogy a „vezet&s”, a„kormänyzäs”,
a „menedzsment” &s az „iränyitäs” szavakat egymäs szinonimajaként alkalmazza, amely
a jelentős mértékű azonos jelentéstartalombél fakad annak elörebocsätäsäval, hogy
valamennyinek van olyan sajätos többlettartalma, amely miatt bizonyos közegben csak az
egyikük alkalmazható. Tanulmányában egy rendkívül szemléletes és tanulságos összefoglaló
táblázattal mutatja be az átfedéseket és eltéréseket. Halász Gabor: i.m. 10-12.
7” Kohmann, Oliver: Strategisches Management von Universitäten und Fakultäten, Wiesbaden,
Gabler Verlag, Springer Fachmedien, 2012, 11-12.
Püttmann, Vitus: Führung in Hochschulen aus der Perspektive von Hochschulleitungen. Eine
explorative Untersuchung einer befragung von Präsident(inn)en und rektor(inn)en deutscher
Hochschulen. 14-15. http://www.che.de/downloads/CHE_AP173_Fuehrung_in_
Hochschulen.pdf 2016.06.09.) A gütersloh-i (Eszak-Rajna-Vesztfälia) szekhelyü felsöoktatäs¬
fejlesztési központ (Centrum für Hochschulentwicklung, CHE), által elkészített és publikált,
78
a német felsőoktatási intézményvezetők körében készített kérdőíves felmérést feldolgozó
tanulmánynak a megkérdezettek megállapításain alapuló értékelése szerint mindez intézmény¬
vezetői feladat. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány rámutatott, hogy a másik alapvető feltétel
az autonómia, amelynek fontossága abban áll, hogy a tudomány és maguk az intézmények e
szabadság nélkül nem tudnak működni. Püttmann, Vitus: i.m. uo.
79 Halász Gábor: i.m. 1.
8° Haldsz Gabor: im. 8-10. Haldsz Gabor utal ra, hogy David Warner és David Palfreyman
szakkônyve tizennégy feladatkôrt azonosit. [ Warner, David — Palfreyman, David (szerk.):
Higher Education Management: The Key Elements, Buckingham, Society for Research into
Higher Education — Open Unversity Press, 2000]